Már nem mennek be dolgozni a státusztörvény miatt felmondott tanárok

Több mint ezer pedagógus döntött a pályaelhagyás mellett.

  • Tornyos Kata

Rétvári Bence államtitkár október elején úgy fogalmazott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivő szerint azonban ha az összes iskolai dolgozót is nézzük, akkor 2150-en mondtak fel. A PDSZ által bekért adatok szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: csak szeptemberben státusztörvény miatt 103 pedagógus mondott fel. Január óta pedig összesen 160-an álltak fel. Ebben benne vannak azok is, akik nem pedagógusként dolgoztak a tankerületben, hanem pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként.

A pályaelhagyók október 31-ig voltak alkalmazásban, így az őszi szünet végeztével már nem térnek vissza az oktatási intézményekbe.

„Kisfiam Pécsett jár iskolába. Második osztályos tanuló. Idén november 6-tól már nem a megszokott és szeretett tanító néni viszi őket tovább az alsó tagozaton, mert a státusztörvény alapján a béremelése 20 forinttal csökkent volna, amit érthetően nem fogadott el. 36 év munkaviszonya volt az iskolában. Küldök egy képet, ahogy búcsúztak tőle sírva a kisdiákok. A tanítónő is sírt, a gyerekek is sírtak... Mi, szülők is könnyeztünk, mire véget ért a búcsúműsor, amit a gyerekek adtak elő. Nehéz helyzetben van az igazgató úr is, hisz amíg nem találnak teljes állású tanítót, addig helyettesítéssel kell megoldaniuk az üresedést” - írta egy szülő a 444-nek.

Bár béremelést igért a kormány, valójában nem mindenki járt jól a státusztörvénnyel: nehéz helyzetben vannak a részmunkaidős pedagógusok. Van akinek a januári béremelés után is jóval kevesebb lesz a fizetése, mint amennyi eddig volt. 30 év után beadta felmondását az a vidéken dolgozó nyelvtanár is, akinek júliustól bruttó 21 forinttal emelkedett a fizetése. Január 1-től pedig várhatóan bruttó 450 ezret keresett volna.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.