Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Folytatódik cikksorozatunk, amiben az érettségire és a felvételire készülőknek segítünk megtalálni a legmegfelelőbb továbbtanulási lehetőséget. Emellett a héten utánajártunk az őszi szünet eredetének és megnéztük, hogy melyik diplomákkal lehet a legnagyobb fizetéseket bezsebelni. Ezek voltak a hét hírei:
Pedagógusok "maszek" munkái
Az OECD-országok közül csak Szlovákiában keresnek kevesebbet a tanárok, mint Magyarországon. A státusztörvény miatt megváltozott fizetések sem úgy alakultak, ahogy azt sokan remélték. Ezért az egyik pedagógus Facebook-csoportban megkérdeztük, hogy milyen másodállással egészítik ki a fizetésüket a pedagógusok.
A válaszokból kiderült, hogy sokan maradnak a kaptafánál, és a heti 40 órás főállásuk mellett délután és hétvégente ahelyett, hogy pihennének, vagy a családjukkal, barátaikkal lennének, annyi magántanítványt vállalnak, amennyit csak bírnak. Emellett többen edzősködnek vagy gyerekeket szállítanak különböző foglalkozásokra, hogy meg tudjanak élni a fizetésükből. Néhányan a média világában helyezkedtek el. Volt, aki a helyi tévénél dolgozik hétvégente szerkesztő-riporterként, mások pedig statisztaként forgatásokon próbálnak némi mellékeshez jutni. De arra is volt példa, hogy a tanár a férjével együtt rendezvényeken vállal fotózást, videózást, de a vendéglátózás is sokak számára egy jó alternatívát jelent.
„Túlórákat vállalok. Délutáni tanítási rendű suliban tanítok. Késő esti online tanfolyamon tanítok nyelviskolában. Hétvégén pedig a szomszéd városban kontakt órák egy másik nyelviskolában, plusz pár magántanítvány mind kontakt, mind online. Heti 60 óra kereken, ha nem mondja le senki. Most meg még emelt érettségi javítás, remélve, hogy farsangig kifizetik. Csak ennyi..”
- írta az egyik válaszadó. Ezek mellett az is kiderült, hogy sokaknak idővel a "maszek" lett a főállása, és hiába szerettek tanítani, anyagi okok miatt otthagyták az iskolát.
Lezajlott a 7IGEN-es alternatív népszavazás
Utánajártunk, hogy mióta van Magyarországon őszi szünet, és egyáltalán szükséges-e?
Az őszi szünetet csak 2000-ben vezették be Magyarországon. Ekkor gondolta úgy az Oktatási Minisztérium, hogy a szeptembertől karácsonyig tartó tanítási időszak rendkívül hosszú a tanév második feléhez képest. A legtöbb ünnep és munkaszüneti nap ugyanis a tavaszi időszakban van, míg ősszel nem nagyon vannak ilyenek, ezért szükségesnek találták egy néhány napos szünet beiktatását. Mivel az október 23-i nemzeti ünnep és a Mindenszentek is munkaszüneti napok, ezért célszerűnek tűnt az említett két nap közé betenni az iskolai szünetet, de pedagógiai érvek is szólnak amellett, hogy a gyakoribb szünetek segítik a diákok regenerálódását és az eredményesebb munkavégzést.
Bár sokak szerint felesleges az őszi szünet, mivel nagyon közel van a nyári szünethez, azonban Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke elmondta:
„Köztudott, hogy a magyar gyerekek világméretben rekordot döntögetnek a végigült tanítási órák számában. Az elsős gyerekeknek is napi 5-6 órájuk van, ez nagyon megterhelő számukra. Nagyon is indokolt, hogy pihenési szakaszok lépjenek be”.
Összeszedtük az érettségizők és a felvételizők számára a lefgontosabb dátumokat.
Bár még javában tart az őszi szünet, érdemes előkapni a naptáraitokat és feljegyezni néhány fontos dátumot, ha idén érettségiztek, vagy felvételiztek középiskolába vagy egyetemre.
Ezzel a 10 diplomával lehet a legtöbbet keresni az egyetem elvégzése után
A mérnöki vagy az informatikus diploma ér többet jelenleg a munkaerőpiacon? Megnéztük, hogy a diplomaszerzést követően milyen szakmák után járnak a legmagasabb fizetések.
Frissen az egyetemről kikerülve az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyit is lehet keresni a megszerzett diplomákkal. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb - 2019/2020-ban végzetteket vizsgáló adatai szerint a katonai kommunikáció, a katonai vezető és a mérnökinformatikus diplomával lehet a legtöbbet keresni.
A listából egyértelműen látszik, hogy az államtudományi (azaz a katonai képzések), a mérnöki, valamint az informatikai képzések diplomáival lehet a legmagasabb bruttó átlagfizetést megkeresni, hiszen ezekkel a képzésekkel akár havi több mint félmilliós fizetést is zsebre lehet tenni. Bár a 10-es listára nem fért fel, de érdemes megjegyezni, hogy a művészeti képzések közül a mozgóképes diplomával megszerezhető bruttó átlag kereset (490 724 forint) nem sokkal marad el a mechatronikai mérnökétől.
Nemzetközi gimnáziumok Magyarországon: több millió forintos tandíjakért cserébe a legjobb oktatással várják a diákokat
A nyolcadikosok továbbtanulásának segítésére elindított cikksorozatunk újabb részében a nemzetközi középiskolákat mutatjuk be.
Magyarországon jelenleg összesen húsz nemzetközi vagy külföldi oktatási intézmény működik, többségük ráadásul többcélú intézmény, működtetnek tehát általános iskolát vagy akár óvodát is.
Van saját iskolája az itt élő francia, osztrák, orosz, német, de még japán és arab diákoknak is, nem beszélve az amerikai, brit, vagy az International Baccalaureate Diploma rendszer szerint oktató nemzetközi intézményekről, ahol a külföldi diplomaták, cégvezetők és üzletemberek gyerekei mellett bárki tanulhat, aki meg tudja fizetni a sokszor több millió forintos tandíjakat.
A nemzetközi középiskolák leginkább a külföldről Magyarországra költöző diákoknak kedveznek, mindemellett azonban az intézmények kapui bárki előtt nyitva állnak, akik szeretnének egy színes, nemzetközi rendszerben tanulni, kibontakoztatni a kreativitásukat, megvalósítani az ötleteiket, és mások kultúráját alaposan megismerni. A nyitottság ezekben az iskolákban elengedhetetlen, hiszen a világ számos nemzetisége tanul az intézmények falai között.
Különösen hasznosak lehetnek ezek az iskolák azoknak a diákoknak, akik már most tudják, hogy a későbbiekben külföldön folytatnák a tanulmányaikat, ezekben az intézményekben ugyanis a pedagógusok ismerik az adott ország vagy országok oktatási és felsőoktatási rendszerét, segítenek a jelentkezésben, sőt, akár a szükséges ajánlókat is szívesen megírják.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).