Pályaválasztás előtt: kiknek való a négy évfolyamos gimnázium?

A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Elsőként az egyik leggyakrabban választott intézménytípusról, a négy évfolyamos gimnáziumokról lesz szó.

  • Székács Linda

Mi leszel, ha nagy leszel? - ezt a kérdést sokszor már a legkisebbek is megkapják a felnőttektől, akik többnyire minden alkalommal mást válaszolnak. Állatorvos, énekes, tűzoltó vagy pilóta.

A pályaválasztás közeledtével azonban a válasz és a döntés is egyre nehezebbé válik, és kevés olyan 14 évessel találkozni, aki képes már nyolcadikos korában rávágni, hogy ő matematikus, agysebész, mérnök, újságíró, ügyvéd, szociológus, vagy talán tényleg állatorvos, énekes, tűzoltó vagy pilóta szeretne lenni.

Azoknak a diákoknak, akiknek nehézséget okoz a döntés, a legcélszerűbb választás egy négy évfolyamos, általános tanrendű gimnázium lehet, amivel tulajdonképpen nyernek még négy évet addig, amíg ismét a jövőjükről kell dönteni. Ezekben az intézményekben ugyanis a tanulók ugyanazokat az általános tantárgyakat tanulják, amiket az általános iskolában, de magasabb szinten, kiegészülve egy második idegen nyelvvel, a tanulmányaikat pedig a negyedik év végén érettségi vizsgával zárják. Szakmát viszont nem szereznek, ezért azokra a diákokra, akik gimnáziumban végeznek, általában vár még néhány év tanulás valamilyen egyetemen, főiskolán, vagy éppen a szakképzésben ahhoz, hogy később valamilyen képesítésük és biztos megélhetésük legyen.

Hogyan válasszam ki a nekem megfelelő intézményt?

Bár a tanrend - elméletileg - mindenhol ugyanaz, mégis óriási különbségek vannak az iskolák között. Ahhoz, hogy megtaláljátok, számotokra melyik gimnázium lehet a legmegfelelőbb, érdemes felmérnetek, hogy milyen érettségi eredmények születtek az elmúlt néhány évben a számotokra szimpatikus intézményekben. Ezt az Oktatási Hivatal adatbázisában tudjátok megtenni, ahol nem csak megyére vagy településre, de akár a vizsgák sikerességének arányára szűkítve is kereshettek, és azt is megnézhetitek, hogy az érettségizők, a bizonyítványt szerzők és a sikeres előrehozott, illetve emelt szinten teljesített vizsgák száma hogyan alakult az elmúlt években.

Ha tudjátok, hogy ti egy erősebb intézménybe szeretnétek menni, és az általános iskolai tanulmányaitok alapján tudnátok is teljesíteni az elvárt szintet, válogathattok kifejezetten olyan iskolák közül, ahol nagyon jól sikerülnek az érettségik, de természetesen vannak ezeknél gyengébb intézmények is, ahol az átlagos képességű tanulók is megállják a helyüket, később pedig egyetemre mehetnek.

Hogyan lehet bekerülni?

Pontosan azért, mert nagyon különbözhetnek a szintek, a felvételi módja és követelményei is eltérőek lehetnek a négy évfolyamos, általános tanrendű gimnáziumokban. Vannak olyan iskolák, ahol csak az általános iskolai bizonyítvány alapján döntenek, máshol kérik a központi felvételi megírását is, de a legerősebb intézményekben az is előfordul, hogy szóbeli felvételit is szerveznek.

A felvételi módjáról és követelményeiről minden esetben az iskolák felvételi tájékoztatóiban írnak bővebben és tájékoztatnak titeket.

A

nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el.

Ha technikumba jelentkeznétek, arról

ebben a cikkünkben

olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok,

ezt a cikket érdemes elolvasnotok.

A két tanítási nyelvű középiskolákról

ide kattintva tájékozódhattok.

A középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.