A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Elsőként az egyik leggyakrabban választott intézménytípusról, a négy évfolyamos gimnáziumokról lesz szó.
Mi leszel, ha nagy leszel? - ezt a kérdést sokszor már a legkisebbek is megkapják a felnőttektől, akik többnyire minden alkalommal mást válaszolnak. Állatorvos, énekes, tűzoltó vagy pilóta.
A pályaválasztás közeledtével azonban a válasz és a döntés is egyre nehezebbé válik, és kevés olyan 14 évessel találkozni, aki képes már nyolcadikos korában rávágni, hogy ő matematikus, agysebész, mérnök, újságíró, ügyvéd, szociológus, vagy talán tényleg állatorvos, énekes, tűzoltó vagy pilóta szeretne lenni.
Azoknak a diákoknak, akiknek nehézséget okoz a döntés, a legcélszerűbb választás egy négy évfolyamos, általános tanrendű gimnázium lehet, amivel tulajdonképpen nyernek még négy évet addig, amíg ismét a jövőjükről kell dönteni. Ezekben az intézményekben ugyanis a tanulók ugyanazokat az általános tantárgyakat tanulják, amiket az általános iskolában, de magasabb szinten, kiegészülve egy második idegen nyelvvel, a tanulmányaikat pedig a negyedik év végén érettségi vizsgával zárják. Szakmát viszont nem szereznek, ezért azokra a diákokra, akik gimnáziumban végeznek, általában vár még néhány év tanulás valamilyen egyetemen, főiskolán, vagy éppen a szakképzésben ahhoz, hogy később valamilyen képesítésük és biztos megélhetésük legyen.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Hogyan válasszam ki a nekem megfelelő intézményt?
Bár a tanrend - elméletileg - mindenhol ugyanaz, mégis óriási különbségek vannak az iskolák között. Ahhoz, hogy megtaláljátok, számotokra melyik gimnázium lehet a legmegfelelőbb, érdemes felmérnetek, hogy milyen érettségi eredmények születtek az elmúlt néhány évben a számotokra szimpatikus intézményekben. Ezt az Oktatási Hivatal adatbázisában tudjátok megtenni, ahol nem csak megyére vagy településre, de akár a vizsgák sikerességének arányára szűkítve is kereshettek, és azt is megnézhetitek, hogy az érettségizők, a bizonyítványt szerzők és a sikeres előrehozott, illetve emelt szinten teljesített vizsgák száma hogyan alakult az elmúlt években.
Ha tudjátok, hogy ti egy erősebb intézménybe szeretnétek menni, és az általános iskolai tanulmányaitok alapján tudnátok is teljesíteni az elvárt szintet, válogathattok kifejezetten olyan iskolák közül, ahol nagyon jól sikerülnek az érettségik, de természetesen vannak ezeknél gyengébb intézmények is, ahol az átlagos képességű tanulók is megállják a helyüket, később pedig egyetemre mehetnek.
Hogyan lehet bekerülni?
Pontosan azért, mert nagyon különbözhetnek a szintek, a felvételi módja és követelményei is eltérőek lehetnek a négy évfolyamos, általános tanrendű gimnáziumokban. Vannak olyan iskolák, ahol csak az általános iskolai bizonyítvány alapján döntenek, máshol kérik a központi felvételi megírását is, de a legerősebb intézményekben az is előfordul, hogy szóbeli felvételit is szerveznek.
A felvételi módjáról és követelményeiről minden esetben az iskolák felvételi tájékoztatóiban írnak bővebben és tájékoztatnak titeket.
A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, ezt a cikket érdemes elolvasnotok. A két tanítási nyelvű középiskolákról ide kattintva tájékozódhattok.A középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
