8 nap alatt 115 ezer ember adta le a szavazatát az oktatás 7 fontos kérdéséről

Az Egységes Diákfront és az aHang sajtótájékoztatón számolt be az általuk létrehozott alternatív népszavazás eredményeiről.

Október 30-án lezárult a A 7IGEN-es alternatív népszavazás, aminek keretein belül az 16 évnél idősebb állampolgárok abban a hét kérdésben fejezhették ki az egyetértésüket, vagy egyet nem értésüket, amit a Nemzeti Választási Iroda különböző okokra hivatkozva visszautasított.

Ma délután a szervezők sajtótájékoztatót tartottak, amin beszámoltak a szavazás pontos eredményeiről.

Összesen 114 941 ember szavazott az ország első alternatív népszavazásán.

Ami azt jelenti, hogy a szavazás 11 napja során átlagosan 7 ember szavazott percenként. A szervezők szerint ezzel az eredménnyel egy igen sikeres szavazát zárhatnak le. Elmondásuk szerint az egész folyamat mikroadományokból valósult meg, amivel több mint 25 millió forintot tudtak összegyűjteni a kampányra.

Az eredmények azt mutatták, hogy elsöprő volt az igenek többsége, ami egyértelmű üzenet arra, hogy itt valóban olyan kérdések hanzgottak el, amikkel a döntéshozóknak foglalkonzia kell. Valódi döntéseket és valódi párbeszédet kell indítani az üggyel kapcsolatban - mondta a tájékoztató egyik szervezője.

A szavazás során feltett 7 kérdésre az alábbi arányban válaszoltak a szavazók igennel:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást? - 99,5% szavazott igennel
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett? - 99,7% szavazott igennel
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot? - 99,4% szavazott igennel
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak? - 98,2% szavazott igennel
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát? - 99,4% szavazott igennel
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába? - 99,5% szavazott igennel
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre? - 99,1% szavazott igennel
Az ország 100 pontján lehetett a 8 nap alatt szavazni, amire személyesen a szavazók több mint 40 százaléka ment el. A fővároson kívül kiemelkedően sok szavat gyűlt össze Szegedről, Miskolcról, Pécsről és Veszprémből.
A két szervezet kampánya azonban itt nem áll meg. November 17-ére, a nemzetközi diáknap alkalmából országos akciót hirdetnek. A céljuk, hogy a nap folyamán országszerte minél több tankerülethez elvigyék a szavazatok eredményét, hogy mindenki láthassa, mik az oktatás fő problémái, és hogy mi a véleménye róla az embereknek.
Ezenkívül nyilvánosságra hozták a kampányuk második nagy fordulóját is. A következp megmozdulásuk célja, hogy a nemrégiben bejelentett új nemzeti konzultáció során összegyűjtsenek 1 millió üres konzultációs lapot. MInden egyes kitültetlen lap egy szavazatnak fog számítani a diákok, a tanárok, a szülők és egy jobb oktatás jövője mellett. Azt, hogy a körülbelül 5 tonna összegyűjtött papírral mit fognak tenni, egyelőre még nem lehet tudni.
A népszavazás létrejöttének okáról alábbi cikkünkben olvashattok:
    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.