Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Tavaly májustól összesen 68 köznevelési intézményben indított átfogó, komplex ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal (OH), idén októberben és novemberben pedig további 17 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg – közölte az Oktatási Hivatal a Népszava kérése. Az OH válaszából kiderült, hogy a legtöbb esetben (42) azért indítottak vizsgálatot, mert az adott intézményben az országos vagy a megyei átlagnál magasabb volt a tanulói lemorzsolódás.
Fontos megjegyezni, hogy komplex ellenőrzést az Oktatási Hivatal a tanulói lemorzsolódás mellett az alábbi esetekben indíthat:
- ha az intézmény az országos kompetenciaméréseken az országos átlagnál statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményeket ért el
- az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti vagy az egyiken 30 százalék alatti eredményt ért el
- ha egy intézmény nem töltött fel az OH rendszerébe a korábbi ellenőrzések kapcsán elrendelt fejlesztési vagy intézkedési tervet.
Az Oktatási Hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy eddig a pedagógiai-szakmai ellenőrzések eredményei alapján még nem vizsgáltak intézményeket, intézményvezetőket, de a fejlesztési-intézkedési tervek elmaradása miatt 26 esetben indítottak ellenőrzést. A gyernge kompetenciamérési eredmények miatt azonban már 39 iskolában vizsgálódtak. Fontos megjegyezni, hogy a gyenge eredmények több esetben összefüggésben álltak a tanulói lemorzsolódással, ezért több intézményben egyszerre két szempont tekintetében is indítottak vizsgálatot.
Magyarországon a lemorzsolódó, majd az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatalok aránya a KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint 12,4 százalék volt 2022-ben. Ennél rosszabb eredményt csak Spanyolország (13,9 százalék) és Románia (15,6 százalék) ért el az uniós országok közül.
Hasonló eredményekre jutott a legfrissebb OECD-jelentés is. Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.
A jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy a tankötelezettséget 2012-ben 16 évre csökkentették. Akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy ezzel lehetőséget adnak azoknak a 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudnák elvégezni a középiskolát. A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez
