Nem csak az orosz tankönyvek torzítják a magyar történelmet

A szlovák és román történelemkönyvekben is politikai önigazolás érezhető a magyarokról szóló részekben.

A nagy port kavart orosz állami történelemtankönyv után - ami szerint az 1956-os forradalom idején a fasiszta Magyarország volt katonái lázadtak fel és követtek el gyilkosságokat, a Szovjetunió pedig csak segített ennek elfojtásában – a HVG megvizsgálta, hogy miket írnak a magyarokról a szlovák és a román tankönyvekben.

Mint kiderült a szlovák történelemkönyvben nem vállalják fel, hogy a felvidéki terület a Magyar Királyságnak olyan része volt, ami soha nem rendelkezett önállósággal. Ezenkívül az 1918 előtti és utáni Magyarországot más néven hívják, ezzel is azt sugallva, hogy szerintük a magyar etnikumhoz csak a mai Magyarország területe köthető, míg a korábbi egy magyarok által dominált, de soknemzetiségű ország volt. Az olyan történelmi alakokat, mint például Széchenyit, direkt szlovákosan említik - Štefan Sečeni - a tankönyvekben.

A HVG megnézte a román tankönyveket is, amik szerint pedig Erdély már a dákoromán korszak óta - a római hódításoktól kezdve - román föld, ahova a magyarok csak betelepültek.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.