A szlovák és román történelemkönyvekben is politikai önigazolás érezhető a magyarokról szóló részekben.
A nagy port kavart orosz állami történelemtankönyv után - ami szerint az 1956-os forradalom idején a fasiszta Magyarország volt katonái lázadtak fel és követtek el gyilkosságokat, a Szovjetunió pedig csak segített ennek elfojtásában – a HVG megvizsgálta, hogy miket írnak a magyarokról a szlovák és a román tankönyvekben.
Mint kiderült a szlovák történelemkönyvben nem vállalják fel, hogy a felvidéki terület a Magyar Királyságnak olyan része volt, ami soha nem rendelkezett önállósággal. Ezenkívül az 1918 előtti és utáni Magyarországot más néven hívják, ezzel is azt sugallva, hogy szerintük a magyar etnikumhoz csak a mai Magyarország területe köthető, míg a korábbi egy magyarok által dominált, de soknemzetiségű ország volt. Az olyan történelmi alakokat, mint például Széchenyit, direkt szlovákosan említik - Štefan Sečeni - a tankönyvekben.
A HVG megnézte a román tankönyveket is, amik szerint pedig Erdély már a dákoromán korszak óta - a római hódításoktól kezdve - román föld, ahova a magyarok csak betelepültek.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
