Pankotai Lili a diáktüntetésekről és a TASZ-tól kapott díjáról beszélt az RTL Reggeliben.
Idén először egy új kategóriában is hirdettek győztest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) díjátadóján, ahol a szabadabb országért küzdő bátor civileket jutalmazzák. A 18-25 évesek között Pankotai Lili nyert, aki októberben szólalt fel először az oktatás helyzetéről, azóta pedig folyamatosan részt vesz a különböző akciókban.
"Sajnos egy díj nem változtat a helyzeten, ami ma Magyarországon van, de mindenféleképpen utat tud mutatni az embereknek a díjazottokon keresztül" – mondta Pankotai Lili az RTL reggeli műsorában.
A tüntetésekről a diáklány azt mondta, hogy tizenhat, tizennyolc éves diákok szervezik őket, emiatt néha nagyon nagy a felfordulás. A diákok is nagyon fáradnak és nehéz a másfél év változatlanság, vagy éppenséggel a helyzet romlása után is ugyanolyan motivációval belemenni.
A szervezésben nehézséget okoz még számukra, hogy a demonstrációk fő lebonyolítói közül bizonyos diákok egyetemre mentek, néhányan közülük külföldre, vagy várost váltottak. Ugyanakkor szerinte jön a vérfrissítés, nekik viszont újra meg kell tanulniuk, hogyan kell megszervezni az ilyen eseményeket.
"Mindenki a generációnktól várja, hogy na, majd nálunk máshogy lesz, ami persze nemcsak, hogy teher, de egy hatalmas – mondjuk úgy – hülyeség is, mert a felnőttek nélkül ez nem fog menni." – mondta a diák, aki azt is elárulta, hogy külföldön tervezi a továbbtanulást, de a középiskola után halaszt majd egy évet.
A legutóbbi tüntetés egyébként szeptember 15-én volt a fővárosban, amire Lili szerint a visszajelzésekhez képest sokkal többen mentek el.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
