Státusztörvény: írásban vizsgáztatták az iskolaigazgatókat a tankerületek

A tankerületi vezetők gyakorlatilag klasszikus dolgozatot írattak az iskolaigazgatókkal a státusztörvényből.

Még el sem kezdődött a tanév, amikor egy értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból. A szokatlannak tűnő számonkérést a Belügyminisztérium is megerősítette. Most az iskolaigazgatók következtek.

A hvg.hu értesülései szerint a BM arra utasította a tankerületi vezetőket, hogy  is írásban teszteljék, hogy az iskolaigazgatók mennyire vannak tisztában a státusztörvénnyel. A portál több intézményvezetővel is beszélt, akik már számot adtak a tudásukról. Szerintük a felmérés nem egy egyszerű feleletválasztós teszt, hanem sokkal inkább egy klasszikus dolgozat.

Volt olyan feladat, ahol hiányzó szavakat kellett beírni, de akadt olyan is, amikor konkrét példák esetében kellett kifejteni, hogyan alkalmaznák a jogszabályt. Változó, hogy a rendhagyó számonkérést hogyan élték meg az intézményvezetők.

Volt olyan, aki szerint a tankerület így oldotta a hangulatot, és kifejzetten hasznosnak találta, hogy a kollégáival együtt közösen átbeszélhették a feldatok megoldását. Az írásbeli számonkérés ebben az esetben úgy nézett ki, hogy először mindenki saját maga megpróbált válaszolni a kérdésekre, aztán a válaszokat közös megbeszélés után javították. A dolgozatot nem szedték be, az iskolaigazgató szerint „senkit nem fognak a végén a szőnyeg szélére állítani amiatt, hogy mit tudott és mit nem”.

Akadt arra is példa, hogy a tankerületi igazgató is megalázónak érezte a helyzetet, és amikor kiderült, hogy mi lesz az értekezlet apropója, az igazgatók „fejlett humorérzékkel és kooperatív megoldási módokkal” adtak számot arról, hogy mennyire ismerik a státusztörvényt.

Egy másik tankerületben már nem volt ilyen vidám, oldott a hangulat. Ott a kitöltött feladatsorokat begyűjtötték. Az érintett igazgatók úgy gondolják, a válaszaikat a Belügyminisztériumban fogják ellenőrizni, de hogy lesz-e ennek valamilyen következménye, azt egyelőre nem tudják.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.