A törvény végrehajtási rendelete egyelőre még meg sem jelent, a belügy viszont kíváncsi volt arra, hogy a tervezet alapján mennyire felkészültek a tankerületi vezetők.
Kérdőíves felmérés formájában vizsgáztatta a státusztörvényből a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium - értesült róla a Népszava.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy tanév előtti értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.
A "vizsgáztatás" ugyanakkor meglehetősen problémás, tekintve, hogy a törvény végrehajtási rendelete egyelőre még nem jelent meg, továbbá az új szabályokról szeptember 15-ig kell tájékoztatnia az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a Belügyminisztériumnak.Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez a tanévkezdésben is problémákat okoz.
A törvénytervezet például heti 24 órában határozza meg a heti kötelező tanítási órák számát, ami fölött a túlórákat ki kell fizetni, a PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint viszont az iskolák egyelőre nem merik heti 25-26 órában beosztani a tanárokat, mert a tankerület nem tudja, milyen költségkeretük lesz ezek kifizetésére, ezért sorra szüntetik meg az iskola utáni szakköröket és egyéb foglalkozásokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének információ szerint a tantestületekre egyelőre a bizonytalanság jellemző, de "az is előfordult, hogy az intézményvezetők még olyan kérdésekben is végrehajtási utasításokra várnak, amelyeket a jogszabálymódosítások nem is érintenek".
Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a végrehajtási rendelet megjelenése, a Belügyminisztérium nem reagált.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
