Státusztörvényből vizsgáztatta a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium

A törvény végrehajtási rendelete egyelőre még meg sem jelent, a belügy viszont kíváncsi volt arra, hogy a tervezet alapján mennyire felkészültek a tankerületi vezetők.

  • Székács Linda

Kérdőíves felmérés formájában vizsgáztatta a státusztörvényből a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium - értesült róla a Népszava.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy tanév előtti értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.

A "vizsgáztatás" ugyanakkor meglehetősen problémás, tekintve, hogy a törvény végrehajtási rendelete egyelőre még nem jelent meg, továbbá az új szabályokról szeptember 15-ig kell tájékoztatnia az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a Belügyminisztériumnak.Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez a tanévkezdésben is problémákat okoz.

A törvénytervezet például heti 24 órában határozza meg a heti kötelező tanítási órák számát, ami fölött a túlórákat ki kell fizetni, a PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint viszont az iskolák egyelőre nem merik heti 25-26 órában beosztani a tanárokat, mert a tankerület nem tudja, milyen költségkeretük lesz ezek kifizetésére, ezért sorra szüntetik meg az iskola utáni szakköröket és egyéb foglalkozásokat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének információ szerint a tantestületekre egyelőre a bizonytalanság jellemző, de "az is előfordult, hogy az intézményvezetők még olyan kérdésekben is végrehajtási utasításokra várnak, amelyeket a jogszabálymódosítások nem is érintenek".

Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a végrehajtási rendelet megjelenése, a Belügyminisztérium nem reagált.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.