Pankotai Lili: "Mindenki a generációnktól várja, hogy majd nálunk máshogy lesz"

Pankotai Lili a diáktüntetésekről és a TASZ-tól kapott díjáról beszélt az RTL Reggeliben.

  • Tornyos Kata

Idén először egy új kategóriában is hirdettek győztest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) díjátadóján, ahol a szabadabb országért küzdő bátor civileket jutalmazzák. A 18-25 évesek között Pankotai Lili nyert, aki októberben szólalt fel először az oktatás helyzetéről, azóta pedig folyamatosan részt vesz a különböző akciókban.

"Sajnos egy díj nem változtat a helyzeten, ami ma Magyarországon van, de mindenféleképpen utat tud mutatni az embereknek a díjazottokon keresztül" – mondta Pankotai Lili az RTL reggeli műsorában.

A tüntetésekről a diáklány azt mondta, hogy tizenhat, tizennyolc éves diákok szervezik őket, emiatt néha nagyon nagy a felfordulás. A diákok is nagyon fáradnak és nehéz a másfél év változatlanság, vagy éppenséggel a helyzet romlása után is ugyanolyan motivációval belemenni.

A szervezésben nehézséget okoz még számukra, hogy a demonstrációk fő lebonyolítói közül bizonyos diákok egyetemre mentek, néhányan közülük külföldre, vagy várost váltottak. Ugyanakkor szerinte jön a vérfrissítés, nekik viszont újra meg kell tanulniuk, hogyan kell megszervezni az ilyen eseményeket.

"Mindenki a generációnktól várja, hogy na, majd nálunk máshogy lesz, ami persze nemcsak, hogy teher, de egy hatalmas – mondjuk úgy – hülyeség is, mert a felnőttek nélkül ez nem fog menni." – mondta a diák, aki azt is elárulta, hogy külföldön tervezi a továbbtanulást, de a középiskola után halaszt majd egy évet.

A legutóbbi tüntetés egyébként szeptember 15-én volt a fővárosban, amire Lili szerint a visszajelzésekhez képest sokkal többen mentek el.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.