A tankerületi vezetők gyakorlatilag klasszikus dolgozatot írattak az iskolaigazgatókkal a státusztörvényből.
Még el sem kezdődött a tanév, amikor egy értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból. A szokatlannak tűnő számonkérést a Belügyminisztérium is megerősítette. Most az iskolaigazgatók következtek.
A hvg.hu értesülései szerint a BM arra utasította a tankerületi vezetőket, hogy is írásban teszteljék, hogy az iskolaigazgatók mennyire vannak tisztában a státusztörvénnyel. A portál több intézményvezetővel is beszélt, akik már számot adtak a tudásukról. Szerintük a felmérés nem egy egyszerű feleletválasztós teszt, hanem sokkal inkább egy klasszikus dolgozat.
Volt olyan feladat, ahol hiányzó szavakat kellett beírni, de akadt olyan is, amikor konkrét példák esetében kellett kifejteni, hogyan alkalmaznák a jogszabályt. Változó, hogy a rendhagyó számonkérést hogyan élték meg az intézményvezetők.
Volt olyan, aki szerint a tankerület így oldotta a hangulatot, és kifejzetten hasznosnak találta, hogy a kollégáival együtt közösen átbeszélhették a feldatok megoldását. Az írásbeli számonkérés ebben az esetben úgy nézett ki, hogy először mindenki saját maga megpróbált válaszolni a kérdésekre, aztán a válaszokat közös megbeszélés után javították. A dolgozatot nem szedték be, az iskolaigazgató szerint „senkit nem fognak a végén a szőnyeg szélére állítani amiatt, hogy mit tudott és mit nem”.
Akadt arra is példa, hogy a tankerületi igazgató is megalázónak érezte a helyzetet, és amikor kiderült, hogy mi lesz az értekezlet apropója, az igazgatók „fejlett humorérzékkel és kooperatív megoldási módokkal” adtak számot arról, hogy mennyire ismerik a státusztörvényt.
Egy másik tankerületben már nem volt ilyen vidám, oldott a hangulat. Ott a kitöltött feladatsorokat begyűjtötték. Az érintett igazgatók úgy gondolják, a válaszaikat a Belügyminisztériumban fogják ellenőrizni, de hogy lesz-e ennek valamilyen következménye, azt egyelőre nem tudják.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
