Státusztörvény: írásban vizsgáztatták az iskolaigazgatókat a tankerületek

A tankerületi vezetők gyakorlatilag klasszikus dolgozatot írattak az iskolaigazgatókkal a státusztörvényből.

Még el sem kezdődött a tanév, amikor egy értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból. A szokatlannak tűnő számonkérést a Belügyminisztérium is megerősítette. Most az iskolaigazgatók következtek.

A hvg.hu értesülései szerint a BM arra utasította a tankerületi vezetőket, hogy  is írásban teszteljék, hogy az iskolaigazgatók mennyire vannak tisztában a státusztörvénnyel. A portál több intézményvezetővel is beszélt, akik már számot adtak a tudásukról. Szerintük a felmérés nem egy egyszerű feleletválasztós teszt, hanem sokkal inkább egy klasszikus dolgozat.

Volt olyan feladat, ahol hiányzó szavakat kellett beírni, de akadt olyan is, amikor konkrét példák esetében kellett kifejteni, hogyan alkalmaznák a jogszabályt. Változó, hogy a rendhagyó számonkérést hogyan élték meg az intézményvezetők.

Volt olyan, aki szerint a tankerület így oldotta a hangulatot, és kifejzetten hasznosnak találta, hogy a kollégáival együtt közösen átbeszélhették a feldatok megoldását. Az írásbeli számonkérés ebben az esetben úgy nézett ki, hogy először mindenki saját maga megpróbált válaszolni a kérdésekre, aztán a válaszokat közös megbeszélés után javították. A dolgozatot nem szedték be, az iskolaigazgató szerint „senkit nem fognak a végén a szőnyeg szélére állítani amiatt, hogy mit tudott és mit nem”.

Akadt arra is példa, hogy a tankerületi igazgató is megalázónak érezte a helyzetet, és amikor kiderült, hogy mi lesz az értekezlet apropója, az igazgatók „fejlett humorérzékkel és kooperatív megoldási módokkal” adtak számot arról, hogy mennyire ismerik a státusztörvényt.

Egy másik tankerületben már nem volt ilyen vidám, oldott a hangulat. Ott a kitöltött feladatsorokat begyűjtötték. Az érintett igazgatók úgy gondolják, a válaszaikat a Belügyminisztériumban fogják ellenőrizni, de hogy lesz-e ennek valamilyen következménye, azt egyelőre nem tudják.

 

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.