A tankerületi vezetők gyakorlatilag klasszikus dolgozatot írattak az iskolaigazgatókkal a státusztörvényből.
Még el sem kezdődött a tanév, amikor egy értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból. A szokatlannak tűnő számonkérést a Belügyminisztérium is megerősítette. Most az iskolaigazgatók következtek.
A hvg.hu értesülései szerint a BM arra utasította a tankerületi vezetőket, hogy is írásban teszteljék, hogy az iskolaigazgatók mennyire vannak tisztában a státusztörvénnyel. A portál több intézményvezetővel is beszélt, akik már számot adtak a tudásukról. Szerintük a felmérés nem egy egyszerű feleletválasztós teszt, hanem sokkal inkább egy klasszikus dolgozat.
Volt olyan feladat, ahol hiányzó szavakat kellett beírni, de akadt olyan is, amikor konkrét példák esetében kellett kifejteni, hogyan alkalmaznák a jogszabályt. Változó, hogy a rendhagyó számonkérést hogyan élték meg az intézményvezetők.
Volt olyan, aki szerint a tankerület így oldotta a hangulatot, és kifejzetten hasznosnak találta, hogy a kollégáival együtt közösen átbeszélhették a feldatok megoldását. Az írásbeli számonkérés ebben az esetben úgy nézett ki, hogy először mindenki saját maga megpróbált válaszolni a kérdésekre, aztán a válaszokat közös megbeszélés után javították. A dolgozatot nem szedték be, az iskolaigazgató szerint „senkit nem fognak a végén a szőnyeg szélére állítani amiatt, hogy mit tudott és mit nem”.
Akadt arra is példa, hogy a tankerületi igazgató is megalázónak érezte a helyzetet, és amikor kiderült, hogy mi lesz az értekezlet apropója, az igazgatók „fejlett humorérzékkel és kooperatív megoldási módokkal” adtak számot arról, hogy mennyire ismerik a státusztörvényt.
Egy másik tankerületben már nem volt ilyen vidám, oldott a hangulat. Ott a kitöltött feladatsorokat begyűjtötték. Az érintett igazgatók úgy gondolják, a válaszaikat a Belügyminisztériumban fogják ellenőrizni, de hogy lesz-e ennek valamilyen következménye, azt egyelőre nem tudják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
