Négy törvényjavaslatot fogadtak el Dél-Koreában a tanárok munkakörülményeinek javítása érdekében.
Július közepén holtan találtak rá kollégái egy 23 éves pedagógusra saját tantermében Dél-Koreában. Naplóbejegyzéseiből kiderült, hogy a tragédiát megelőzően hónapokig zaklatták a szülők. Lee Min-so tragédiája óriási felháborodást váltott ki Szöulban, ahol több mint 100 ezer tanár tüntetett. A pedagógusok elmondása szerint gyakran zaklatják őket a diákjaik szülei, ami ellen nem tehetnek semmit. A tüntetések következtében kiderült, hogy a koreai tanárok annyira félnek attól, hogy gyermekbántalmazónak titulálják őket bármilyen tettükért, hogy képtelenek fegyelmezni a diákokat vagy beavatkozni, ha egymást bántalmazzák.
A kormány intézkedett
Az Országgyűlésen csütörtökön négy törvényjavaslatot fogadtak el, amelyek célja az iskolai tanárok jogainak javítása. Az elfogadott négy törvényjavaslat – közös nevén „pedagógusjog-helyreállítási törvény” – jelentős lépést jelent az országban a pedagógusok munkakörülményeinek és védelmének javítása felé. Az egyik – egyhangúlag támogatott – törvényjavaslat elfogadása biztosítja, hogy a tanárokat többé nem függesztik fel automatikusan, ha gyermekbántalmazással vádolják őket. A törvényjavaslat azt is megtiltja, hogy az iskolaigazgatók elbagatellizálják vagy eltitkolják azokat a tevékenységeket, amelyek esetleg sérti a pedagógus jogait – írta meg a Guardian.
A pedagógus szakszervezetek üdvözölték a lépést: a Koreai Tanárok és Oktatási Dolgozók Szakszervezete a négy törvényjavaslat elfogadásáról azt mondta, hogy ez az első lépés a közoktatás normalizálása és a tanári jogkör garantálása felé, de figyelmeztetett arra, hogy ahhoz, hogy hatékonyan működjön a törvény szükség van elegendő munkaerőre, béremelésre és további jogszabályokra.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
