Iskolai bántalmazás: bilincsben vezettek ki egy 14 éves diákot az osztályteremből

A francia kormány komolyan fellépett az iskolai zaklatások ellen, ahogy azt egy hétfői eset is mutatja. A 14 éves fiú letartóztatásának körülményei sokak felháborodását váltotta ki.

„Így vetünk véget ennek a zaklatásnak, így fogjuk megvédeni a gyermekeinket is”

- mondta Oliver Veran kormányszóvivő azon eset kapcsán, amikor Párizs külvárosában, Alfortville-ben bilincsben vezettek ki egy 14 éves diákot az iskolából, amiért korábban bántalmazta egy transznemű osztálytársát.

Annak ellenére, hogy elítélik a bántalmazást, sok szülőt és diákot feldühített az eset - írta meg a The Guardian.

A francia kormány kiállt az eljárás és az azt intéző hatóságok mellett. Oliver Veran kormányszóvivő elmondása alapján „a visszaélésszerű magatartás elleni politikának megfelelően” jártak el az ügyben. Hozzátette, a letartóztatás célja egy „nagyon erős üzenet” küldése volt a többi diák számára, hogy a zaklatás semmilyen formában nem tolerálható.

Az AFP hírügynökséghez beérkezett rendőrségi elmondás alapján a fiú letartóztatása azért volt szükséges, mert „rendkívül súlyos fenyegetéseken alapult, amelyek sürgős őrizetbe vételt igényeltek.”

A zaklatást teljes mértékben elítélő szülők és diákok is megértették az intézkedések okát, annak kivitelezése azonban sokakat megdöbbentett; nem értették, hogy a letartóztatást miért nem lehetett megtenni iskolaidő után.

Egy 14 éves diák, aki szemtanúja volt a letartóztatásnak, azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy „az igazgató kopogott, és azt mondta nekünk, hogy egy letartóztatás van folyamatban. A rendőrök bejöttek, megragadták a karját és bilincset tettek rá. Azt hittem, lehetetlen, hogy a rendőrség bejöjjön egy osztályterembe” – és hozzátette – „Megdöbbentünk, néhányan idegesen nevettek.”

„A józan ész azt diktálná, hogy az ilyen letartóztatások ne az osztályban történjenek, még akkor sem, ha teljesen indokolt.”

- fogalmazta meg véleményét Didiger Georges, egy francia oktatási szakszervezet képviselője.

Pár nappal az eljárást övező felháborodás előtt egy másik szélsőséges iskolai zaklatási eset is történt Franciaországban, azonban akkor a fellépés hiánya a bántalmazott diák életébe került. Egy - a cikkben meg nem nevezett – francia oktatási intézmény vezetői fenyegető levelet küldtek egy diák szüleinek, akit az osztálytársai hónapokon át zaklattak. A levélben azt üzenték nekik, hogy a panaszkodó szülők nyilvános nyilatkozatai „elfogadhatatlanok”, és felszólították őket, hogy konstruktívabb módon álljanak a helyzethez. A 15 éves francia fiú nem sokkal a felszólítás után, szeptember 5-én öngyilkos lett Párizs külvárosában. Alig egy nappal az iskolakezdés után.

Gabriel Attal oktatási miniszter „szégyenletesnek” nevezte a történteket, és megígérte, hogy a zaklatás kockázatairól a jövőben már nyíltabban fognak beszélni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.