Státusztörvény: tényleg átlagosan havi bruttó 500 ezret visznek majd haza a pedagógusok?

A Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakul. Utánajártunk a valóságban ez mit takar.

"A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az oktatásban a 2020. évben 362 838 forint volt, ami 2021-re 401 837 forintra, 2022-re 446 243 forintra emelkedett. A 2023. január 1-jétől végrehajtott 10 százalékos és a 2023. július 1-jétől visszamenőleg végrehajtandó további illetményemeléseknek köszönhetően a 2023. évi pedagógus átlagbér bruttó 500 000 forint körül alakul majd, 2024. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékkal emelkedik"  – olvasható a Belügyminisztérium közleményében, ami arra már nem tért ki, hogy például mennyit változott az elmúlt években tanári fizetések reálértéke.

Ez pedig a rezsiválság-és az élelmiszerinfláció miatt nem egy elhanyagolható szempont.

 

„A béremelések fedezetét a nemzeti költségvetés biztosítja, hiszen Magyarország mindeddig nem kapta meg a neki járó uniós forrásokat. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény teljesítményalapú bérezést vezetett be, így nem határozza meg központilag a béreket. A béremelések fedezete bértömeg formájában áll a munkáltatók rendelkezésére, annak munkavállalók közötti felosztásáról a munkáltatók döntenek” – írták.

Fontos megjegyezni, hogy a fenntartók állami intézmények esetén a tankerületek, vagyis ők adnak egy konkrét bérajánlatot a pedagógusnak.

Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére?

A státusztörvény szerint az alábbiakban alakulnak az egyes illetménysávok

  • Gyakornok: 440 000 Ft
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft

Hogy melyik tanár végül ki mennyit visz haza, több szemponttól függ. Többek között:

  • a szakmai gyakorlat időtartama
  • a pedagógusnak a már meglévő képesítése mellett van-e bármilyen további, a munkakörében hasznosítható képesítése
  • az önkéntesen vállalt extra feladatok mértéke
  • a tanított tantárgyak száma.

De az is befolyásolja a fizetés nagyságát, hogy a tanár  által  tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.

5 százalékos fizetésemelés átlagosan

A valóság finoman szólva is sokkal inkább az, hogy a pedagógusok fizetése inkább az illetménysáv alsó határához közelít, mint a felsőhöz. Az eddigi visszajelzések alapján sok helyen nagyjából 5 százalékos fizetésemelést ajánlottak a tanároknak. Ezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is megerősítette. Feltehetően az egyik negatív rekorder egy a Váci Tankerületi Központnál dolgozó tanár, akinek az illetménye például január 1-jétől mindössze bruttó 21 forinttal 409 979 forintról 410 ezer forintra emelkedik majd. Totyik hozzátette, tudnak olyan pedagógusról, akinek a fizetése kereken 3 forinttal lesz magasabb. Igaz, ezt az érintettel még csak szóban tudatták.

A Tanárblog – az oktatási hírcsatorna Facebook-csoportban sok pedagógus megosztotta, mennyi lesz a fizetése. Van olyan tanár, aki Pedagógus I minősüléssel, három mesterdiplomával, amelyik közül egy hiánytantárgy, keres majd bruttó 450 ezret. De olyanra is akadt példa, aki Pedagógus II minősítéssel két egyetemi -és két főiskolai diplomával, szakvizsgával is csak bruttó 460 ezres bérre számíthat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is hasonló jelzések érkeztek. A szakszervezet úgy látja, hogy a mostani béralku a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a tanár Pedagógus I-ben 410-460 ezer forint körüli összegekről kap „ajánlatot” és annyi.

Hogy ez bruttó 500 ezer körüli fizetésnek számít-e vagy sem, az már nézőpont kérdése. Mindenesetre mind a PSZ, és mind a PDSZ azt tanácsolja a pedagógusoknak, csak az átvétel elismervényt írják alá, és szükség esetén feltétlen kérjenek jogi segítséget.

 

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu