EU Fiatal Tudósok Versenye: ők képviselik Magyarországot

A rangos versenyre 37 országból érkeznek diákok, hogy megszerezzék a több ezer eurós díjak egyikét Brüsszelben.

  • Eduline/MTI

Magyar Innovációs Szövetség küldöttjeként négy magyar fiatal vesz részt a 34. Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyén, amit szeptember 12. és 17. között rendeznek meg Brüsszelben - közölte a Magyar Innovációs Szövetség az MTI-vel. Az országos versenyeken idén 65 000 fiatal projektjei közül több lépcsőben választották ki azt a 84 projektet, amelyek Brüsszelben fognak versenyezni a több ezer eurós díjakért.

Magyarországot a döntőben az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia első helyezettjei:
  • Laskai Szilveszter, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
  • Vida Ákos, a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium;
  • Óvári Ákos és Szőnyi Balázs a tatabányai Bánki Donát Pech Antal Technikum frissen végzett diákjai képviselik.

A magyar delegációt Ivánka Gábor, a MAFITUD elnöke vezeti. Az első Európai Unió (EU) Fiatal Tudósok Versenyét 1989-ben, Brüsszelben rendezték meg, amelynek elődje az 1968 és 1988 között kiírásra került Philips-verseny volt.

Az EU Fiatal Tudósok Versenye az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre. A megmérettetés célja, hogy a fiatalok figyelmét a tudomány és technológia területére irányítsa, illetve elősegítse a diákok közötti együttműködést és  információcserét.

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.