Egy nemrég megjelent tanulmány többek között hely-és képzési típus szerint vizsgálta, hogy mekkora a pedagógushiány, és ez hogyan változott 2010 és 2020 között.
Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának nemrég megjelent tanulmánya szerint 2010 és 2020 között:
emelkedett azoknak az intézményeknek az aránya, ahol legalább egy pedagógus állás betöltetlen maradt.Tehát valamilyen formában jelen volt a tanárhiány. 2019-ben Budapesten ez majdnem 40 százalék, a városokban valamivel több, mint 20 százalék volt. A szakképzésben pedig országosan átlagosan ez a szám megközelítette a 60 százalékot - írja a G7.
Megugrott a szakképesítés nélkül tanítók aránya
A területi különbségek sem elhanyagolhatóak. Országos szinten Nógrádban a legmagasabb a betöltetlen pedagógus-álláshelyek aránya az összes tanári álláshelyhez képest minden képzési típusban. A 2020-as adatok szerrint egyedül az óvodai nevelés tekintetében Veszprémben volt magasabb a hiány.
A tanulmány kitért arra is, hogy 2010 és 2020 között két-háromszorosára ugrott a szaktárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Ebben az időszakban a fővárosi általános iskolákban a szakos tárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra emelkedett.
Tanárhiány: ezért nagyobb Budapesten és Pest megyében
Varga Júlia feltételezése szerint a tanárhiány hátterében feltehetően a tanárbérek gyors inflálódása, és a diplomásokat igénylő állások számának nővekedése állhat. Ezt alátamásztja az is, hogy a nemzetközi összehasonlítások szerint itthon a diplomás fizetésekhez képest jóval alacsonyabbak a tanárbérek.
„Ahol jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, ott nagyobb lehetősége van egy pedagógusnak, ha munkát akar váltani. Ezért Budapest és Pest megye sokkal érintettebb a pedagógushiányban. Itt azért látványosabb a probléma, mert van választási lehetősége a pedagógusoknak” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Lannert Judit oktatáskutató, majd hozzátette: ez nem csak a fővárosra igaz, minél nagyobb egy város, annál könnyebb váltani. De nem csak településméretek, hanem a régiók fejlettsége szerint is érezhető ez a különbség – ez lényegében leképezi a helyi GDP-t.
Mindeközben az, hogy bizonyos helyeken alig találni betöltetlen pedagógusállásokat, az messze nem azt jelenti, hogy ott minden rendben van. „Ha mondjuk Észak-Magyarországon nem nagyon látunk ilyen hirdetéseket, az abból is fakadhat, hogy nem lenne jelentkező, ezért reménytelen meghirdetni” – jegyezte meg Lannert, aki szerint itt azt kell figyelembe venni, hogy ezeken a területeken jelentősen a minőség rovására megy, hogy különösen magas a szakszerűtlen helyettesítések aránya, illetve a nyugdíjas pedagógusok újbóli foglalkoztatása.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
