Ez a szám jól mutatja, hogy hol, mekkora a tanárhiány

Egy nemrég megjelent tanulmány többek között hely-és képzési típus szerint vizsgálta, hogy mekkora a pedagógushiány, és ez hogyan változott 2010 és 2020 között.

Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának nemrég megjelent tanulmánya szerint 2010 és 2020 között:

  • minden településtípus esetében - vagyis községekben, városokban, megyei jogú városokban és Budapesten
  • minden képzési típusban - tehát óvodában, általános iskolában, szakképzésben és gimnáziumban

emelkedett azoknak az intézményeknek az aránya, ahol legalább egy pedagógus állás betöltetlen maradt.Tehát valamilyen formában jelen volt a tanárhiány. 2019-ben Budapesten ez majdnem 40 százalék, a városokban valamivel több, mint 20 százalék volt. A szakképzésben pedig országosan átlagosan ez a szám megközelítette a 60 százalékot - írja a G7.

Megugrott a szakképesítés nélkül tanítók aránya

A területi különbségek sem elhanyagolhatóak. Országos szinten Nógrádban a legmagasabb a betöltetlen pedagógus-álláshelyek aránya az összes tanári álláshelyhez képest minden képzési típusban. A 2020-as adatok szerrint egyedül az óvodai nevelés tekintetében Veszprémben volt magasabb a hiány.

    A tanulmány kitért arra is, hogy 2010 és 2020 között két-háromszorosára ugrott a szaktárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Ebben az időszakban a fővárosi általános iskolákban a szakos tárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra emelkedett.

    Tanárhiány: ezért nagyobb Budapesten és Pest megyében

    Varga Júlia feltételezése szerint a tanárhiány hátterében feltehetően a tanárbérek gyors inflálódása, és a diplomásokat igénylő állások számának nővekedése állhat. Ezt alátamásztja az is, hogy a nemzetközi összehasonlítások szerint itthon a diplomás fizetésekhez képest jóval alacsonyabbak a tanárbérek.

    „Ahol jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, ott nagyobb lehetősége van egy pedagógusnak, ha munkát akar váltani. Ezért Budapest és Pest megye sokkal érintettebb a pedagógushiányban. Itt azért látványosabb a probléma, mert van választási lehetősége a pedagógusoknak” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Lannert Judit oktatáskutató, majd hozzátette: ez nem csak a fővárosra igaz, minél nagyobb egy város, annál könnyebb váltani. De nem csak településméretek, hanem a régiók fejlettsége szerint is érezhető ez a különbség – ez lényegében leképezi a helyi GDP-t.

    Mindeközben az, hogy bizonyos helyeken alig találni betöltetlen pedagógusállásokat, az messze nem azt jelenti, hogy ott minden rendben van. „Ha mondjuk Észak-Magyarországon nem nagyon látunk ilyen hirdetéseket, az abból is fakadhat, hogy nem lenne jelentkező, ezért reménytelen meghirdetni” – jegyezte meg Lannert, aki szerint itt azt kell figyelembe venni, hogy ezeken a területeken jelentősen a minőség rovására megy, hogy különösen magas a szakszerűtlen helyettesítések aránya, illetve a nyugdíjas pedagógusok újbóli foglalkoztatása.

     

    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.