Így szabályozná az oktatásban a mesterséges intelligencia használatát az UNESCO

Az UNESCO szerint a gyermekek érdekében az iskolákban sürgősen szabályozni kellene a mesterséges intelligencia használatát.

  • Eduline/MTI

A csütörtökön közzétett útmutatóban az UNESCO úgy ítélte meg, hogy a hatóságok nincsenek felkészülve a mesterséges intelligencia iskolai alkalmazásával kapcsolatos etikai problémák kezelésére. A nevelésügyi szervezet azt javasolja, hogy kössék legalább 13 éves korhatárhoz a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását. Egy amerikai törvény szerint a ChatGPT-t már csak tizenhárom év felettiek használhatják.

Az iskolákban a tanárok ilyen eszközökkel történő helyettesítése befolyással lehet a gyermekek érzelmi jólétére, és védtelenné teheti őket a manipulálással szemben - figyelmeztetett a párizsi székhelyű ENSZ-szervezet. Az UNESCO főigazgatója, a francia Audrey Azouley rámutatott, hogy "a mesterséges intelligencia kiváló lehetőség lehet az emberiség számára, de károkat is okozhat". "Az oktatásban nem szabad bevezetni kormányzati szabályozás nélkül" - hangsúlyozta a főigazgató.

A generatív mesterséges intelligencia programjai megsokasodtak azóta, hogy 2022-ban az OpenAI kaliforniai start-up cég által kidolgozott ChatGPT bebizonyította: néhány tömören megfogalmazott kérdés alapján esszék, versek és összefüggő beszélgetések generálására képes. A technológia sikere miatt felmerült az aggály, hogy új formái alakulhatnak ki az iskolai, egyetemi plagizálásnak, illetve egyenesen a csalásnak, viszont van létjogosultsága a tágabban vett oktatás területén. Az UNESCO ajánlásában rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia eszközei segíthetik a diákokat a tanulás megkönnyítésében, mint például feliratok gyártása, de a kormányoknak szabályozniuk kell az alkalmazást.

Nemcsak a közoktatásban, hanem az egyetemeken is problémás lehet a mesterséges intelligencia használata. Nem egyszer megpróbálkoztak a hallgatók azzal, hogy AI által írt dolgozatot nyújtottak be. A mesterséges intelligencia által írt szöveget nem is lehet minden esetben kiszűrni, bár a magyar egyetemek próbálkoznak vele, mégis inkább a számonkérés módját gondolnák újra. A brit egyetemek is óvatosan kezelik, a megfelelő használatáról pedig már útmutatást is készítettek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.