A francia miniszter szerint a muszlim nők által viselt hosszú, bő ruhadarab sérti a törvényüket, viselése az iskolában „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen.
Ahogy azt mi is megírtuk, Franciaországban betiltották az abaja viselését az állami iskolákban. A 2004-ben hozott törvényük alapján a diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabot, amivel a vallási hovatartozásukat képviselik. Ezután 2010-ben a teljes arcot eltakaró fátylat is betiltották az országban, ami feldühítette a francia muszlim közösségét. Az iskolai viseletet szabályozó törvényben eddig az abaja nem szerepelt, viszont nem sokkal, mint egy héttel korábban, most ezt is megváltoztatták.
Az oktatási tárca hivatalos összesítése szerint végül 298 tanuló jelent meg abajában az első tanítási napon.
Gabriel Attal oktatási miniszter elmondása szerint „az érintettek jelentős része levette hétfőn a teljes testet eltakaró hagyományos öltözéket, mielőtt bement volna a tanterembe, míg 67-en nem voltak hajlandóak betartani a szabályt, és inkább hazamentek” – számolt be róla a 444.hu.
A BGM hírtelevíziójában a miniszter azt is elmondta, hogy képzett szakembereket küld a minisztérium azokba az iskolákba, ahol ez a problémás helyzet felmerült. Körülbelül 513 általános- és középiskola lehet érintett az ügyben, amire 2000 kiképzett szakember jut, hogy betartassák a szabályokat az intézményekben.
Emmanuel Macroni államfő hétfőn este adott interjújában azt mondta, hogy nem von párhuzamot a terrorcselekmények és a fiatal lányok viselete között, azonban a szekularizáció helyzete mélyreható kérdés az iskolákban.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
