Ideiglenes órarendek, bezárt iskolák - a Belügyminisztérium állítása ellenére nem indul zökkenőmentesen a tanév

Hiába tagadja a tanárhiányt a kormány, a kevés pedagógus, a tanításra alkalmatlan iskolaépületek és a jogszabályi-változások miatt több budapesti és vidéki iskolában sem indul problémák nélkül a tanítás.

  • Székács Linda

Ideiglenes órarenddel indul a tanév a 18. kerületi Bókay Árpád Általános Iskolában, mert az intézményt fenntartó Külső-Pesti Tankerületi Központ nem fogadta el a leadott tantárgyfelosztást - olvasható a Népszaván.

Az intézmény szülőknek küldött tájékoztató levele szerint jelenleg nem köthetnek szerződést óraadókkal és nyugdíjas pedagógusokkal, a kémia és matematika órák pedig helyettesítve lesznek. Ugyanakkor nem csak a 18. kerületi iskolában,  hanem a tankerület más intézményeiben is hasonlóan nehezen indul a szeptember, holott a korábbi években már áprilisban tudták, hogyan tervezzék a következő tanévet. A lap szerint a mostani tanévkezdést a tanév rendjének késői megjelenése mellett a státusztörvény végrehajtási rendeletének késői közzététele is akadályozhatta, ami többek között a tanárok munkaidejét is szabályozza.

Más, főként vidéki intézményekben az iskolaépületek alkalmatlansága miatt indul döcögősen a 2023/24-es tanév. A Monoki Kossuth Lajos Általános Iskolában a diákoknak jelenleg a nyolc kilométerrel arrébb található legyesbényei iskolába kell járniuk. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint ez már az előző félévben is így volt, akkor viszont energiatakarékossági okokból jártak át a szomszéd településre a diákok, most pedig azért, mert a monoki iskolaépület "egyébként is felújításra szorul."

 

A Kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnáziumban az iskola tornatermének júliusi beszakadása miatt a diákoknak jelenleg négy különböző helyszínen zajlik a tanítás, mivel a javítási munkálatokat nem sikerült elvégezni a tanév kezdetéig, a gyömrői Fekete István Általános Iskolában és Orosházán pedig konténerekben tanulnak a diákok. Gyömrőn azért, mert hiába életveszélyes az iskolaépület, az intézmény felújítását leállították, az új iskolaépület pedig a kormány ígérete ellenére nem épült meg, az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában pedig pénz hiányában nem tudnak új épületet felhúzni a vártnál több beiratkozott gyerek részére.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.