Hiába tagadja a tanárhiányt a kormány, a kevés pedagógus, a tanításra alkalmatlan iskolaépületek és a jogszabályi-változások miatt több budapesti és vidéki iskolában sem indul problémák nélkül a tanítás.
Ideiglenes órarenddel indul a tanév a 18. kerületi Bókay Árpád Általános Iskolában, mert az intézményt fenntartó Külső-Pesti Tankerületi Központ nem fogadta el a leadott tantárgyfelosztást - olvasható a Népszaván.
Az intézmény szülőknek küldött tájékoztató levele szerint jelenleg nem köthetnek szerződést óraadókkal és nyugdíjas pedagógusokkal, a kémia és matematika órák pedig helyettesítve lesznek. Ugyanakkor nem csak a 18. kerületi iskolában, hanem a tankerület más intézményeiben is hasonlóan nehezen indul a szeptember, holott a korábbi években már áprilisban tudták, hogyan tervezzék a következő tanévet. A lap szerint a mostani tanévkezdést a tanév rendjének késői megjelenése mellett a státusztörvény végrehajtási rendeletének késői közzététele is akadályozhatta, ami többek között a tanárok munkaidejét is szabályozza.
Más, főként vidéki intézményekben az iskolaépületek alkalmatlansága miatt indul döcögősen a 2023/24-es tanév. A Monoki Kossuth Lajos Általános Iskolában a diákoknak jelenleg a nyolc kilométerrel arrébb található legyesbényei iskolába kell járniuk. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint ez már az előző félévben is így volt, akkor viszont energiatakarékossági okokból jártak át a szomszéd településre a diákok, most pedig azért, mert a monoki iskolaépület "egyébként is felújításra szorul."
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
