30 pályaelhagyó tanár nevét fújta fel a Belügyminisztérium elé a Momentum

A reggeli demonstrációval a státusztörvény negatív következményeire szerették volna felhívni a figyelmet.

  • Tornyos Kata

"Felfújtuk harminc olyan pedagógus nevét, akinek az elmúlt tanév során kellett elhagynia a pályát" – mondta Tóth Endre, a Momentum Mozgalom parlamenti képviselője. A reggel hétkor, a Belügyminisztérium előtt tartott akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy a státusztörvény miatt kénytelenek a tanárok elhagyni a pályát.

Nagyon sok iskolában nem lesz már szakos pedagógus, nem fogja tudni a kémiát, fizikát, matematikát egy szakos pedagógus tanítani a gyermekeinknek, ami elképesztő rombolást fog véghezvinni az oktatás színvonalában – taglalta a képviselő, aki hozzátette, hogy jöjjön csak be (Pintér Sándor) a munkahelyére, lássa, hogy kiket üldözött el és lépjen át rajtuk, ahogy a való életben is átlépett.

Gulyás Gergely szerint nincs tanárhiány

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint van elég pedagógus, bár azt elismerte, hogy bizonyos szakokon nehéz tanárt találni. Elmondása szerint ilyenek a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek. Ennek a helyzetnek a megoldását várják az oktatási kormányzattól – tette hozzá. A tanárok száma 2001 óta nem csökkent jelentősen, a gyerekeké viszont igen, így több tanár jut egy gyerekre, mint húsz éve, csak bizonyos szaktárgyakra nehezebb tanárt találni – összegzett a miniszter.

Ennek ellenére a szakszervezetek régóta 16 ezres pedagógushiányt emlegetnek – amelyet a Pedagógusok Szakszervezeténél elmondásuk szerint a kompetenciamérés demográfiai adataiból számoltak ki –, a kormány titkolózása miatt azonban nehéz megmondani a valós számot. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy melyik megyékben és tankerületekben a legnagyobb a pedagógushiány.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.