Státusztörvényből vizsgáztatta a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium

A törvény végrehajtási rendelete egyelőre még meg sem jelent, a belügy viszont kíváncsi volt arra, hogy a tervezet alapján mennyire felkészültek a tankerületi vezetők.

  • Székács Linda

Kérdőíves felmérés formájában vizsgáztatta a státusztörvényből a tankerületi igazgatókat a Belügyminisztérium - értesült róla a Népszava.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy tanév előtti értekezleten valóban a pedagógusok új jogállási törvényéből és az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismereteiből "vizsgáztak" a tankerületi vezetők, amivel azt vizsgálták, hogy mennyire rendelkeznek naprakész információkkal a státusztörvényben meghatározott új feladatokból.

A "vizsgáztatás" ugyanakkor meglehetősen problémás, tekintve, hogy a törvény végrehajtási rendelete egyelőre még nem jelent meg, továbbá az új szabályokról szeptember 15-ig kell tájékoztatnia az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a Belügyminisztériumnak.Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez a tanévkezdésben is problémákat okoz.

A törvénytervezet például heti 24 órában határozza meg a heti kötelező tanítási órák számát, ami fölött a túlórákat ki kell fizetni, a PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint viszont az iskolák egyelőre nem merik heti 25-26 órában beosztani a tanárokat, mert a tankerület nem tudja, milyen költségkeretük lesz ezek kifizetésére, ezért sorra szüntetik meg az iskola utáni szakköröket és egyéb foglalkozásokat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének információ szerint a tantestületekre egyelőre a bizonytalanság jellemző, de "az is előfordult, hogy az intézményvezetők még olyan kérdésekben is végrehajtási utasításokra várnak, amelyeket a jogszabálymódosítások nem is érintenek".

Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a végrehajtási rendelet megjelenése, a Belügyminisztérium nem reagált.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.