A szülőket a döntésről az utolsó pillanatban tájékoztatták.
Ötven év után nem nyit az általános iskola a Somogy vármegyei Nágocson, mert a hivatalos indoklás szerint nincsen meg a törvényileg előírt gyereklétszám. A szülőket a döntésről augusztus második felében értesítette a nágocsi tagiskola anyaintézménye, a szomszédos faluban működő működő Andocsi Szent Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – írja az Index.
Az iskola igazgatója felajánlotta, hogy gyerekeket és a pedagógusokat az andocsi iskola átvenné. A gyerekek utazási költségeit a tankerület állná.
Az andocsi anyaintézmény vezetője szerint a pletykákkal ellentétben nekik nincsenek létszámproblémáik, a nágocsi gyerekek nélkül is megvannak. Egyedül az első osztály necces, de abban bíznak, hogy az is összejön, igaz, azért még erősen kell kampányolniuk. Az igazgató hozzátette, hogy a tantestület felállítása évek óta problémát jelent, mert az összevont osztályokhoz szinte lehetetlen tanítót találni, de mindent megtesznek azért, hogy az előttük álló nehézségeket megoldják.
A bezárással kapcsolatban Simor Ákos, Nágocs polgármestere az Indexnek úgy fogalmazott, hogy sokkal jobb lett volna, ha időben kiderül, mi lesz az iskolával. Ugyanakkor, már tavaly sem az ötödik, sem a hatodik osztály nem indult el Nágocson, ezért egy bizonyos szinten borítékolható volt a döntés.
A szülők egy része az oktatás állítólagos színvonala miatt azonban az andocsi iskola helyett például Tabra, Törökkoppányba, vagy Balatonföldvárra vinné a gyerekét, még akkor is, ha reggelente emiatt korábban kell majd kelniük.
Nem a nágocsi iskola az egyetlen kisiskola, amely idén már nem nyit ki. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy az alsóújlaki iskolát annak ellenére zárták be, hogy évente 13-14 gyereket írattak az intézménye, és a megüresedett tanítói állásra is volt pályázó.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
