Alig két héttel tanévkezdés előtt derült ki, hogy nem nyit ki ez a vidéki iskola

A szülőket a döntésről az utolsó pillanatban tájékoztatták.

Ötven év után nem nyit az általános iskola a Somogy vármegyei Nágocson, mert a hivatalos indoklás szerint nincsen meg a törvényileg előírt gyereklétszám. A szülőket a döntésről augusztus második felében értesítette a nágocsi tagiskola anyaintézménye, a szomszédos faluban működő működő Andocsi Szent Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – írja az Index.

Az iskola igazgatója felajánlotta, hogy gyerekeket és a pedagógusokat az andocsi iskola átvenné. A gyerekek utazási költségeit a tankerület állná.

Az andocsi anyaintézmény vezetője szerint a pletykákkal ellentétben nekik nincsenek létszámproblémáik, a nágocsi gyerekek nélkül is megvannak. Egyedül az első osztály necces, de abban bíznak, hogy az is összejön, igaz, azért még erősen kell kampányolniuk. Az igazgató hozzátette, hogy a tantestület felállítása évek óta problémát jelent, mert az összevont osztályokhoz szinte lehetetlen tanítót találni, de mindent megtesznek azért, hogy az előttük álló nehézségeket megoldják.

A bezárással kapcsolatban Simor Ákos, Nágocs polgármestere az Indexnek úgy fogalmazott, hogy sokkal jobb lett volna, ha időben kiderül, mi lesz az iskolával. Ugyanakkor, már tavaly sem az ötödik, sem a hatodik osztály nem indult el Nágocson, ezért egy bizonyos szinten borítékolható volt a döntés.

A szülők egy része az oktatás állítólagos színvonala miatt azonban az andocsi iskola helyett például Tabra, Törökkoppányba, vagy Balatonföldvárra vinné a gyerekét, még akkor is, ha reggelente emiatt korábban kell majd kelniük.

Nem a nágocsi iskola az egyetlen kisiskola, amely idén már nem nyit ki. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy az alsóújlaki iskolát annak ellenére zárták be, hogy évente 13-14 gyereket írattak az intézménye, és a megüresedett tanítói állásra is volt pályázó.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.