Diákigazolvány igénylése 3 lépésben: így állj neki!

Nyakunkon a tanévkezdés és vele együtt a diákigazolvány-igénylés is. Mutatjuk, melyek a legfontosabb teendők!

A diákigazolvány igénylésének folyamata szerencsére igen hasonló akár az általános iskoláról, akár az egyetemről van szó. A gólyáknak egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mik a teendők az egyetemi diákigazolvány igénylésekor, ezért most kifejezetten a közoktatási igazolvány menetét mutatjuk be, hogy a szülők is kapjanak egy kis segítséget gyerekük iskolakezdéséhez. A folyamat mindig ugyanazzal kezdődik: a NEK-adatlappal.

1. lépés: NEK azonosító igénylés

Legyen szó általános vagy középiskolás diákigazolvány igénylésről, mindkét esetben először a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) azonosítóra lesz szükség, amit az okmányirodából lehet kikérni. Ennek az intézése ingyenes, akkor is, ha csak azért kellene új igazolvány, mert az előzőt esetleg elhagyta a gazdája. Fontos tudni, hogy az azonosítóhoz szükség lesz a személyi igazolványra és lakcímkártyára is. Emellett ugyanekkor fogják elkészíteni az igazolványképet is, ezért érdemes felkészülten menni.

Amennyiben a diák még 14 év alatti, és nem rendelkezik személyazonosító okmánnyal vagy útlevéllel, ezesetben az igénylés előtt egy személyazonosításra alkalmas okmány kiállítása szükséges, amit a törvényes képviselők tudnak kezdeményezni. Ehhez mindkét fél jelenléte szükséges vagy a távollévő szülő hozzájáruló nyilatkozata. Ha ez már megvan, akkor a diákigazolvány esetében az ügyintézés alkalmával elég, ha csak az egyik szülő megy el a gyerekkel az okmányirodába.

2. lépés: Igénylés az iskolában

Ha megvan a NEK-adatlap, akkor a következő lépésben ezt át kell adni az iskolának, és jelezni az igazolvány igénylését. Ennek a leadásakor megint szükség lesz a lakcímkártyára, tehát azt ne felejtsétek otthon. Kiskorúak esetében a törvényes képviselőnek kell leadnia a diákigazolvány igénylését az iskolánál. Itt sem szükséges már mindkét szülő jelenléte.

3. lépés: A várakozás

Innentől kezdve már csak várni kell, hogy megérkezzen a kártya, ami csak akkor lesz érvényes, ha rákerül az éves matrica. Azok a diákok, akik betöltötték a 16. életévüket, tehát már nem tankötelesek, csak a matricával ellátott kártyával tudják igazolni, hogy diákok, és csak így élhetnek az ezzel járó kedvezményekkel.

Általában több hétbe is beletelik, mire a diákigazolvány elkészül, ezért érdemes már szeptember legelején elkezdeni a folyamatot. Ezt követően az iskolától lehet kérni egy 60 napig érvényes igazolást a jogosult számára, ami ideiglenes diákigazolványként funkcionál, és amivel már igénybe vehetőek a diákkedvezmények.

A tanulók diákigazolványa a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-ig lesz érvényes.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.