Tiltakozik egy kárpátaljai középiskola, mert magyar kötődés nélküli igazgatót neveztek ki az élére

Az iskola egyik pedagógusa szerint nem tudják, mi alapján döntött a helyi oktatási hivatal.

  • Tarnay Kristóf

Új igazgatót neveztek ki Ukrajnában a kárpátaljai Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére. Az intézmény már kedden arról írt közösségi oldalán, hogy a városvezetés részéről „durva támadás érte” az iskolát. Ma pedig arról posztoltak, hogy a kinevezett új intézményvezetőnek, Pauk Marijának „semmi kötődése magyar közösségünkhöz, iskolánkhoz”, a bejegyzést pedig azzal zárták, hogy „kitartanak” a döntés után is.

Az ügy előzménye, hogy januárban az oktatási intézmény korábbi első emberét, Schink Istvánt menesztették. Ami ellen tiltakozott a tantestület és a Munkácsi Városi Tanács képviselőinek egy része is. A döntést akkor a Kárpáti Igaz Szó kérdésére a Munkácsi kistérség oktatási osztályának vezetője, Krisinec-Angyalosi Katalin Schink nyugdíjas korával indokolta. A lap felvetésére, mely szerint a a munkaszerződése 2024-ig szólt volna, pedig azt reagálta, a szerződés lehetővé tette, hogy felbontsák a munkaviszonyát.

Az Index megkereste Schink Istvánt, de ő nem akart nyilatkozni. Molnár Krisztián, középiskola fizikatanára viszont arról beszélt a lapnak, az igazgató egyik napról a másikra történő leváltása sokkhatásként érte a tanárokat. Hozzátette: nem tudják, mi alapján választották ki az utódját, de egy másik iskolát már vezetett és ott elégedettek voltak vele. Egyébként elmondása alapján nem az ukrán állam, hanem a helyi munkácsi oktatási hivatal döntött a kérdésben, ami szerinte azonban része lehet az iskola „elukránosításának” is.

(Kiemelt kép: Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola, Facebook)

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.