Tiltakozik egy kárpátaljai középiskola, mert magyar kötődés nélküli igazgatót neveztek ki az élére

Az iskola egyik pedagógusa szerint nem tudják, mi alapján döntött a helyi oktatási hivatal.

  • Tarnay Kristóf

Új igazgatót neveztek ki Ukrajnában a kárpátaljai Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére. Az intézmény már kedden arról írt közösségi oldalán, hogy a városvezetés részéről „durva támadás érte” az iskolát. Ma pedig arról posztoltak, hogy a kinevezett új intézményvezetőnek, Pauk Marijának „semmi kötődése magyar közösségünkhöz, iskolánkhoz”, a bejegyzést pedig azzal zárták, hogy „kitartanak” a döntés után is.

Az ügy előzménye, hogy januárban az oktatási intézmény korábbi első emberét, Schink Istvánt menesztették. Ami ellen tiltakozott a tantestület és a Munkácsi Városi Tanács képviselőinek egy része is. A döntést akkor a Kárpáti Igaz Szó kérdésére a Munkácsi kistérség oktatási osztályának vezetője, Krisinec-Angyalosi Katalin Schink nyugdíjas korával indokolta. A lap felvetésére, mely szerint a a munkaszerződése 2024-ig szólt volna, pedig azt reagálta, a szerződés lehetővé tette, hogy felbontsák a munkaviszonyát.

Az Index megkereste Schink Istvánt, de ő nem akart nyilatkozni. Molnár Krisztián, középiskola fizikatanára viszont arról beszélt a lapnak, az igazgató egyik napról a másikra történő leváltása sokkhatásként érte a tanárokat. Hozzátette: nem tudják, mi alapján választották ki az utódját, de egy másik iskolát már vezetett és ott elégedettek voltak vele. Egyébként elmondása alapján nem az ukrán állam, hanem a helyi munkácsi oktatási hivatal döntött a kérdésben, ami szerinte azonban része lehet az iskola „elukránosításának” is.

(Kiemelt kép: Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola, Facebook)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.