Amennyiben elfogadnak egy törvénytervezetet, amely nem eltörölné, csak időben kitolná a kisebbségekre vonatkozó szigorítást Ukrajnában.
Ukrajnában a hatályban lévő, ide vonatkozó törvény előírja, hogy 2023 szeptemberétől fokozatosan álljanak át az ukrán nyelvű oktatásra azok a diákok is, akik anyanyelve valamely EU-tagállam hivatalos nyelve. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája képviselői viszont benyújtottak egy olyan törvénytervezetet, amellyel ezt a változtatást kitolnák 2024-ig.
Ám, ha ezt a törvényjavaslatot nem fogadják el, akkor ősztől a magyar tannyelvű iskolákban is az 5. osztály tantervének 20 százalékát kötelezően államnyelven kell oktatni, majd ezt az arányt fokozatosan növelni kell úgy, hogy a 9. osztályban elérje a 40 százalékot. A nemzeti kisebbségek iskoláinak 10-11-12. osztályaiban pedig a tantárgyak legalább 60 százalékát kell ukrán nyelven tanítani – olvasható a KISZó-n.
A lap korábban megkérdezett egy alkotmányjogászt, aki szerint egy még 2017-ben elfogadott oktatási törvény több ponton is korlátozza az anyanyelvi oktatás lehetőségeit. Például: a kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csak az óvodai és az iskola elemi szintjén részesülhetnek anyanyelvi oktatásban, de ott is csak az államnyelv mellett, illetve megszűnik az anyanyelvi oktatás lehetősége mind a szakközépben, mind a felsőoktatásban. Itt, amennyiben erre igény jelentkezik, megteremtik a feltételeit a kisebbség nyelvének, mint tantárgynak a tanulásához.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
