Lehet, hogy mégsem kell szeptembertől ukránul tanulnia a kisebbségeknek

Amennyiben elfogadnak egy törvénytervezetet, amely nem eltörölné, csak időben kitolná a kisebbségekre vonatkozó szigorítást Ukrajnában.

  • Tornyos Kata

Ukrajnában a hatályban lévő, ide vonatkozó törvény előírja, hogy 2023 szeptemberétől fokozatosan álljanak át az ukrán nyelvű oktatásra azok a diákok is, akik anyanyelve valamely EU-tagállam hivatalos nyelve. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája képviselői viszont benyújtottak egy olyan törvénytervezetet, amellyel ezt a változtatást kitolnák 2024-ig.

Ám, ha ezt a törvényjavaslatot nem fogadják el, akkor ősztől a magyar tannyelvű iskolákban is az 5. osztály tantervének 20 százalékát kötelezően államnyelven kell oktatni, majd ezt az arányt fokozatosan növelni kell úgy, hogy a 9. osztályban elérje a 40 százalékot. A nemzeti kisebbségek iskoláinak 10-11-12. osztályaiban pedig a tantárgyak legalább 60 százalékát kell ukrán nyelven tanítani – olvasható a KISZó-n.

A lap korábban megkérdezett egy alkotmányjogászt, aki szerint egy még 2017-ben elfogadott oktatási törvény több ponton is korlátozza az anyanyelvi oktatás lehetőségeit. Például: a kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csak az óvodai és az iskola elemi szintjén részesülhetnek anyanyelvi oktatásban, de ott is csak az államnyelv mellett, illetve megszűnik az anyanyelvi oktatás lehetősége mind a szakközépben, mind a felsőoktatásban. Itt, amennyiben erre igény jelentkezik, megteremtik a feltételeit a kisebbség nyelvének, mint tantárgynak a tanulásához.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.