PSZ: Megnehezíti az iskolák felkészülését, hogy még nincs hivatalos tanév rendje

Hamarosan kezdődik az új tanév, de még mindig nincs hivatalos tanév rendje, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány elfogadta-e a szakszervezetek javaslatait.

  • Tornyos Kata

Néhány hét múlva ismét megtelnek az iskolapadok, elkezdődik a 2023/24-es tanév. Bár a dátum egyre közelebb kerül, még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesznek tanítási szünetek, és meddig fog tartani a következő tanév.

A kormány július végén tette közzé a tanév rendjének tervezetét, amiben többek között az is szerepelt, hogy a következő tanévben

  • Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
  • A nyári szünet pedig csak 2024. június 21-én (péntek) kezdődik majd el, jóval később tehát, mint a korábbi években.

A tervezetet augusztus 4-ig véleményezhették: a Pedagógusok Szakszervezete is megfogalmazta a maga álláspontját és észrevételeit a témában. Jelenleg várják, hogy a beadott javaslatok közül, mennyit vesz figyelembe a Belügyminisztérium – mondta Gosztonyi Gábor az Infostartnak. Véleménye szerint már a Magyar Közlönyben is fel kellett volna tüntetni a legfontosabb dátumokat, hiszen két és fél hét múlva kezdődik az iskola.

Gosztonyi szerint, ha minden marad úgy, ahogy a tervezetben leírták, akkor a pedagógusok szempontjából megterhelő tanév elé nézünk. Ezt  azzal indokolta, hogy az iskolai év egyhetes meghosszabbítása több problémát is felvet: a szakszervezetek azt kifogásolják, hogy az iskolaépületek többsége alkalmatlan arra, hogy a nyári nagy melegben tanítani lehessen bennük. Erre a Belügyminisztérium úgy reagált, hogy a hazánkkal azonos klimatikus fekvésű Szlovákiában is tovább tart a tanév.

"A kollégáinkra ez iszonyatos adminisztratív terhet ró, mert meg kell tartani az osztályozó értekezletet, meg kell írni a bizonyítványt, majd külön meg kell írni a törzskönyvet is. Ezt aztán össze kell olvasni és az intézményvezetőnek a bizonyítványt alá kell írnia, csak utána osztható ki”

– mondta a PSZ alelnöke arra, hogy a minisztérium a megszokotthoz képest néhány nappal később tartaná a középiskolai beiratkozást.

Gosztonyi érthetetlennek nevezte a szeptember 1-jei tanévkezdést, amivel szerinte a döntéshozók nem vették figyelembe a kollégisták szempontjait. Ők szeptember 1-jén, pénteken megérkeznek az iskolakezdésre, majd csak két nap múlva költözhetnek be a kollégiumba, mert péntektől vasárnapig még biztosan nem lehetnek ott.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde