Csak augusztus közepén derülhet ki, tényleg június 21-ig kell-e jövőre iskolába járni

Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, várható-e ezen a héten a hivatalos tanév rendje. A válasz: nem várható.

  • Székács Linda

Kicsivel több mint három hét múlva ismét megtelnek az iskolapadok, elkezdődik a 2023/24-es tanév. Bár a dátum egyre közelebb kerül, még mindig bizonytalanság övezi, hogy pontosan mikor lesznek tanítási szünetek, és meddig fog tartani a következő tanév.

A kormány július végén tette közzé a tanév rendjének tervezetét, amiben többek között az is szerepelt, hogy a következő tanévben

  • Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
  • A nyári szünet pedig csak 2024. június 21-én (péntek) kezdődik majd el, jóval később tehát, mint a korábbi években.
A tervezetet augusztus 4-ig véleményezhették, így azt feltételeztük, hogy ezen a héten már megjelenhet a hivatalos tanév rendje, a Belügyminisztérium válaszából viszont más derült ki.

Tájékoztatjuk, hogy a 2023/2024. évi tanév rendjéről szóló BM rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése a 2023. július 28. és a 2023. augusztus 4. közötti időszakban történt. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére - miniszteri rendelet esetében – a jogszabály szerint annak kiadását megelőzően legalább öt napot kell biztosítani. Az érdemi mérlegelést esetenként egyeztetés követi, ezután kerül a tervezet felterjesztésre miniszteri aláírásra, majd az aláírás után kihirdetik.

- írják.

A hivatalos tanév rendjére tehát ezen a héten sem lehet számítani, ezért valószínűsíthető, hogy a 2023/24-es tanév menetrendje csak alig két héttel iskolakezdés előtt fog tisztázódni. Ellentétben a korábbi évekkel, amikor jellemzően még a tanév vége előtt, június elején kiderültek a következő évi fontos dátumok.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu