Napokon belül megérkezhet a hivatalos tanév rendje

Bár a tervezete már elérhető, a hivatalos tanév rendjére még néhány napot várnunk kell.

  • Székács Linda

Július 27-én tette közzé a kormány a 2023/24-es tanév rendjének tervezetét, amiből többek között az is kiderült, hogy a diákoknak a nyári szünet után 2023. szeptember 1-jén kell majd először iskolába menniük, a tanév viszont a megszokottnál jóval később, 2024. június 21-én érhet majd véget, cserébe viszont hosszabb őszi, téli és tavaszi szünetekkel számolhatnának a tanulók és a pedagógusok.

Mivel azonban ez még nem a hivatalos tanév rendje, amit augusztus 4-ig bírálni is lehet, előfordulhat, hogy végül teljesen más időpontokat határoznak majd meg. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyébként élt is a bírálási lehetőséggel, lapunknak küldött közleményükben azt írják "az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony".

A hivatalos tanév rendjéről amint megérkezik, mi is beszámolunk majd nektek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.