Az NMHH kutatásában résztvevő diákok ötödét már érte online zaklatás

Az online zaklatás (cyberbullying) leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti és mindenféle fenntartású iskolákban jelen van, derül ki médiahatóság kutatásából, amelyet 11-17 éves diákok körében végeztek.

  • Eduline/MTI

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés alapján a kutatásba bevont 11 és 17 év közötti diákok ötödét érte online zaklatás, ami az eredmények szerint az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, leginkább a 7. és 9. évfolyamos diákok körében. Az elkövetők többsége fiú, míg a legtöbb bántalmazott lány.

A jelenség ugyanúgy előfordul egyházi vagy alapítványi fenntartású intézményekben, mint az állami iskolákban. Ahogyan a kutatás szerint független a családszerkezettől is, amelyben a gyerek él, sokkal inkább befolyásoló tényező a családi támogatás: kevesebb valószínűséggel fordul elő olyan családok gyerekeinél, ahol a szülők intenzíven támogatják a fiatalt, illetve gyakran beszélnek otthon az internethasználatról, és szabályokat alkotnak ezzel kapcsolatban. Az eredmények alapján az anya magasabb iskolai végzettsége is egyfajta „védőfaktor”.

A válaszokból az is kiderül, hogy a kedvező anyagi helyzetű családok gyerekei jobban ki vannak téve az online zaklatásnak.

A kutatást az NMHH megbízásából a Hol A Helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ készítette. Kiderült, a zaklatás kockázata mérsékelt közösségimédia-használattal nem nő, csak azoknál a gyerekeknél, akiknél ez tanítási napokon eléri a két órát. Az online zaklatás átfedésben van az iskolai zaklatással, vagyis akit online bántanak, azt általában az iskolában is.

A médiahatóság közleményében azt írta, az eredményeket a téma szakértői, szülők és diákok fókuszcsoportos beszélgetések keretében elemezték. Itt többek között olyan eredményre jutottak, hogy a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat és a bizalom elengedhetetlen a zaklatás feldolgozásakor.

Így arra kell biztatni elsősorban a felnőtteket, hogy bátran beszéljenek gyerekeikkel arról, mit csinálnak az interneten, az online térben szerzett jó és rossz élményeikről egyaránt.

Ezen kívül lényeges – írták – az életkornak megfelelő internethasználat, kisebb korban a szűrők beállítása és az internetezés idejének korlátozása. Serdülőkorban már inkább az együttműködés lehet eredményes, szülő és gyerek közös megegyezése a nethasználatról. Az NMHH felhívja a figyelmet, hogy ha bárki online zaklatás áldozata lett, lehetőség van bejelentést tenni a médiahatóság által fenntartott Internet Hotline tájékoztató és segítségnyújtó szolgálathoz. Emellett feljelentést is lehet tenni, de a zaklatás úgynevezett magánindítványra üldözendő bűncselekménynek minősül, így ezt csak a sértett, ha ő kiskorú, a törvényes képviselője teheti meg.

Az Internet Hotline tavalyi vonatkozó beszámolója szerint a hozzájuk érkező bejelentések 13 százaléka online zaklatás kategóriában érkezett. A bejelentők kéretlen, zaklató üzenetekről, a közösségi oldalakon közzétett lejárató kommentekről, sértő, fenyegető üzenetekről számoltak be. Korábban a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi jelentéséből az is kiderült, tavaly a Hotline-ra háromszor annyi bejelentés érkezett az előző évhez képest.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.