Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés alapján a kutatásba bevont 11 és 17 év közötti diákok ötödét érte online zaklatás, ami az eredmények szerint az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, leginkább a 7. és 9. évfolyamos diákok körében. Az elkövetők többsége fiú, míg a legtöbb bántalmazott lány.
A jelenség ugyanúgy előfordul egyházi vagy alapítványi fenntartású intézményekben, mint az állami iskolákban. Ahogyan a kutatás szerint független a családszerkezettől is, amelyben a gyerek él, sokkal inkább befolyásoló tényező a családi támogatás: kevesebb valószínűséggel fordul elő olyan családok gyerekeinél, ahol a szülők intenzíven támogatják a fiatalt, illetve gyakran beszélnek otthon az internethasználatról, és szabályokat alkotnak ezzel kapcsolatban. Az eredmények alapján az anya magasabb iskolai végzettsége is egyfajta „védőfaktor”.
A válaszokból az is kiderül, hogy a kedvező anyagi helyzetű családok gyerekei jobban ki vannak téve az online zaklatásnak.
A kutatást az NMHH megbízásából a Hol A Helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ készítette. Kiderült, a zaklatás kockázata mérsékelt közösségimédia-használattal nem nő, csak azoknál a gyerekeknél, akiknél ez tanítási napokon eléri a két órát. Az online zaklatás átfedésben van az iskolai zaklatással, vagyis akit online bántanak, azt általában az iskolában is.
A médiahatóság közleményében azt írta, az eredményeket a téma szakértői, szülők és diákok fókuszcsoportos beszélgetések keretében elemezték. Itt többek között olyan eredményre jutottak, hogy a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat és a bizalom elengedhetetlen a zaklatás feldolgozásakor.
Így arra kell biztatni elsősorban a felnőtteket, hogy bátran beszéljenek gyerekeikkel arról, mit csinálnak az interneten, az online térben szerzett jó és rossz élményeikről egyaránt.
Ezen kívül lényeges – írták – az életkornak megfelelő internethasználat, kisebb korban a szűrők beállítása és az internetezés idejének korlátozása. Serdülőkorban már inkább az együttműködés lehet eredményes, szülő és gyerek közös megegyezése a nethasználatról. Az NMHH felhívja a figyelmet, hogy ha bárki online zaklatás áldozata lett, lehetőség van bejelentést tenni a médiahatóság által fenntartott Internet Hotline tájékoztató és segítségnyújtó szolgálathoz. Emellett feljelentést is lehet tenni, de a zaklatás úgynevezett magánindítványra üldözendő bűncselekménynek minősül, így ezt csak a sértett, ha ő kiskorú, a törvényes képviselője teheti meg.
Az Internet Hotline tavalyi vonatkozó beszámolója szerint a hozzájuk érkező bejelentések 13 százaléka online zaklatás kategóriában érkezett. A bejelentők kéretlen, zaklató üzenetekről, a közösségi oldalakon közzétett lejárató kommentekről, sértő, fenyegető üzenetekről számoltak be. Korábban a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi jelentéséből az is kiderült, tavaly a Hotline-ra háromszor annyi bejelentés érkezett az előző évhez képest.
