Erdélyi főtanfelügyelő: nem a sztrájk elhúzódásától függnek a diákok vizsgaeredményei

Hanem a tanulók egyéni akaraterejétől, noha úgy látja, a munkabeszüntetés áldozata azért a diákok felkészülése volt.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról korábban beszámoltunk, a romániai pedagógussztrájk után 15 ezer diák nem jelentkezett a nyolcadikosok hétfőn kezdődött, „kisérettséginek” is nevezett képességfelmérőjére. Erről korábban Minor Borbála, a romániai Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Maros megyei vezetőségi tagja azt mondta az Eduline-nak: mivel május 22-én már az év végi ismétlések kezdődnek, a diákok, kihasználhatták a három hetet felkészülésre, kollégáik pedig jellemzően a sztrájk alatt fizetés nélkül is megtartották a végzősök felkészítő óráit.

Kiss Imre Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője arról beszélt a Transtelexnek, hogy reméli, a sztrájkot nem csak felfüggesztették, hanem le is zárták, a legrosszabb forgatókönyvnek ugyanis annak elhúzódását látta. Szerinte, ha a vizsgák időpontja megváltozott volna, a tanügyi rendszer a feje tetejére állt volna. Mint elmondta, a 8.-osoknál és a 12.-eseknél a tananyagot leadták már, de az utolsó hetek felkészítő tevékenysége elmaradt.

Ám Kiss úgy látja, aki tudatosan készült, annak a teljesítményét ez döntően nem befolyásolja, nem utolsó két hétben kell a vizsgákra készülni, aki akart, az a tananyag birtokában fel tudott készülni. A vizsgaeredmények így szerinte nem a sztrájktól, inkább a diákok szorgalmától függ. Arról is beszélt, a tanárok visszajelzései és a médiában megjelent alapján a háromszéki tanárok rossz szájízzel zárták a sztrájkot, többet vártak tőle, hozzátéve: szakaszosan bevezetett bérpótlékok, juttatások szerepelnek az ígéretek közt, valamelyik már júniustól él, de jó részük csak januártól.

Jóváhagyott oktatási törvény

Szintén Romániában, ugyancsak a Transtelex beszámolója alapján tudható, hogy két ellenzéki párt beadványát elutasította az ottani alkotmánybíróság, ezzel alkotmányosnak minősítették az ország új oktatási törvényét. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje egyebek mellett azt kifogásolta, hogy szerintük az új jogszabály bizonyos előírásai korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét.

Kifogásolták azt is a – Minor szerint a sztrájkolók követelései közt is szereplő – passzust, mely lehetővé teszi a diákok kizárását az iskolából. A jogszabály az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ a portálnak nyilatkozó tanácsosa szerint pozitívumokat is tartalmaz, de ellentmondásos, illetve megfelelő költségvetést is kellene rendelni hozzá. Ha kihirdetik, először 2023/2024-es tanévben ötödikeseket érintené az új szabályozás.

(Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Robert Ghement)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.