Erdélyi főtanfelügyelő: nem a sztrájk elhúzódásától függnek a diákok vizsgaeredményei

Hanem a tanulók egyéni akaraterejétől, noha úgy látja, a munkabeszüntetés áldozata azért a diákok felkészülése volt.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról korábban beszámoltunk, a romániai pedagógussztrájk után 15 ezer diák nem jelentkezett a nyolcadikosok hétfőn kezdődött, „kisérettséginek” is nevezett képességfelmérőjére. Erről korábban Minor Borbála, a romániai Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Maros megyei vezetőségi tagja azt mondta az Eduline-nak: mivel május 22-én már az év végi ismétlések kezdődnek, a diákok, kihasználhatták a három hetet felkészülésre, kollégáik pedig jellemzően a sztrájk alatt fizetés nélkül is megtartották a végzősök felkészítő óráit.

Kiss Imre Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője arról beszélt a Transtelexnek, hogy reméli, a sztrájkot nem csak felfüggesztették, hanem le is zárták, a legrosszabb forgatókönyvnek ugyanis annak elhúzódását látta. Szerinte, ha a vizsgák időpontja megváltozott volna, a tanügyi rendszer a feje tetejére állt volna. Mint elmondta, a 8.-osoknál és a 12.-eseknél a tananyagot leadták már, de az utolsó hetek felkészítő tevékenysége elmaradt.

Ám Kiss úgy látja, aki tudatosan készült, annak a teljesítményét ez döntően nem befolyásolja, nem utolsó két hétben kell a vizsgákra készülni, aki akart, az a tananyag birtokában fel tudott készülni. A vizsgaeredmények így szerinte nem a sztrájktól, inkább a diákok szorgalmától függ. Arról is beszélt, a tanárok visszajelzései és a médiában megjelent alapján a háromszéki tanárok rossz szájízzel zárták a sztrájkot, többet vártak tőle, hozzátéve: szakaszosan bevezetett bérpótlékok, juttatások szerepelnek az ígéretek közt, valamelyik már júniustól él, de jó részük csak januártól.

Jóváhagyott oktatási törvény

Szintén Romániában, ugyancsak a Transtelex beszámolója alapján tudható, hogy két ellenzéki párt beadványát elutasította az ottani alkotmánybíróság, ezzel alkotmányosnak minősítették az ország új oktatási törvényét. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje egyebek mellett azt kifogásolta, hogy szerintük az új jogszabály bizonyos előírásai korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét.

Kifogásolták azt is a – Minor szerint a sztrájkolók követelései közt is szereplő – passzust, mely lehetővé teszi a diákok kizárását az iskolából. A jogszabály az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ a portálnak nyilatkozó tanácsosa szerint pozitívumokat is tartalmaz, de ellentmondásos, illetve megfelelő költségvetést is kellene rendelni hozzá. Ha kihirdetik, először 2023/2024-es tanévben ötödikeseket érintené az új szabályozás.

(Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Robert Ghement)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.