Új óvodai nevelő képzéssel próbálná csökkenteni az óvónőhiányt a kormány

Öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést szeretne indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban.

  • Tornyos Kata

Óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amit a Népszava vett észre.

A tervezetet június 16-án, pénteken töltötték fel a kormany.hu-ra és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre.

"Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza"

– mondta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a lapnak, aki szerint még nem tudni, hogy az óvodai nevelők pontosan milyen képzést kapnak majd és milyen feladatokat láthatnak el az intézményekben, de az egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem. Az óvodapedagógusok helyzetéről ebben a cikkünkben olvashattok.

2020-ban szintén egy rendeletmódosítással intézték el, hogy az óvodákban csak reggel nyolctól délig legyen szükséges képzett óvodapedagógus jelenléte, a kora reggeli és a délutáni órákban – amennyiben nincs fejlesztő vagy iskola-előkészítő foglalkozás – az is elég, ha a nevelő-oktató munkát segítők, mint például a dajkák, pedagógiai asszisztensek ott vannak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.