A státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük, de Dunai Mónika fideszes képviselő 24 órára növelné ezt a számot az óvónőknél az LMP szerint.
Pénteken vitáztak az országgyűlési képviselők a státusztörvényről, ezt követően érdekes pontokat tartalmazó módosítási javaslat jelent meg a parlament oldalán, például a (6), a (4) és (5) bekezdés szerinti egy órára járó óradíj megállapításához a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményét a) pedagógus esetén az általa betöltött munkakörre az 1. mellékletben meghatározott [legalacsonyabb] óraszám, többes munkakör betöltése esetén a munkakörökhöz tartozó óraszámok átlaga, 4,33-mal történő szorzataként kell meghatározni. A PDSZ szerint azonban, ha így történik, és a Pedagógus I. fokozathoz tartozó legalacsonyabb illetménnyel, vagyis 410 ezer forinttal számolnak, az 42 607 200 forintos óradíjat ad ki.
Másik változás, hogy az indítványban Dunai Mónika fideszes képviselő javaslatára 24 órában határoznák meg a pedagógusok kötelező heti óraszámát a jelenlegi 22-26 óra helyett. Jelenleg a státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük. Dunai Mónika azonban egy olyan módosító javaslatot is benyújtott, amely ezt a számot az óvodai gyógypedagógusok esetében huszonnégyre emelné
Az LMP változtatást kezdeményez az új pedagóguséletpályáról szóló törvényjavaslaton: egy a pályán harminc éve dolgozó óvodai és iskolai fejlesztő pedagógus javaslatára meghagynák az óraszámot húszban – olvasható az MTI-n. A kormány kötelessége is az lenne, hogy meghallgassa a szakmában dolgozók véleményét - mondta Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője, aki szerint ugyanis egy kormánypárti módosító javaslat még szigorítana is az előterjesztésen. Hozzátette, hogy semmivel sincs kevesebb munka egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel, mint egy iskolással, így számára érthetetlen a megkülönböztetés.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
