A státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük, de Dunai Mónika fideszes képviselő 24 órára növelné ezt a számot az óvónőknél az LMP szerint.
Pénteken vitáztak az országgyűlési képviselők a státusztörvényről, ezt követően érdekes pontokat tartalmazó módosítási javaslat jelent meg a parlament oldalán, például a (6), a (4) és (5) bekezdés szerinti egy órára járó óradíj megállapításához a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményét a) pedagógus esetén az általa betöltött munkakörre az 1. mellékletben meghatározott [legalacsonyabb] óraszám, többes munkakör betöltése esetén a munkakörökhöz tartozó óraszámok átlaga, 4,33-mal történő szorzataként kell meghatározni. A PDSZ szerint azonban, ha így történik, és a Pedagógus I. fokozathoz tartozó legalacsonyabb illetménnyel, vagyis 410 ezer forinttal számolnak, az 42 607 200 forintos óradíjat ad ki.
Másik változás, hogy az indítványban Dunai Mónika fideszes képviselő javaslatára 24 órában határoznák meg a pedagógusok kötelező heti óraszámát a jelenlegi 22-26 óra helyett. Jelenleg a státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük. Dunai Mónika azonban egy olyan módosító javaslatot is benyújtott, amely ezt a számot az óvodai gyógypedagógusok esetében huszonnégyre emelné
Az LMP változtatást kezdeményez az új pedagóguséletpályáról szóló törvényjavaslaton: egy a pályán harminc éve dolgozó óvodai és iskolai fejlesztő pedagógus javaslatára meghagynák az óraszámot húszban – olvasható az MTI-n. A kormány kötelessége is az lenne, hogy meghallgassa a szakmában dolgozók véleményét - mondta Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője, aki szerint ugyanis egy kormánypárti módosító javaslat még szigorítana is az előterjesztésen. Hozzátette, hogy semmivel sincs kevesebb munka egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel, mint egy iskolással, így számára érthetetlen a megkülönböztetés.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
