Több civil szervezet is demonstrációt hirdetett a Parlament elé.
Az aznapra a Kossuth térre bejelentett demonstrációk és a korábbi vitatott törvényjavaslatok „rossz tapasztalatai” miatt, „a rendkívüli plenáris ülés zavartalan lebonyolítása érdekében” rendelte el a Hivatal a belépések korlátozását, vagyis zárja le pénteken még a turisták előtt is a Parlamentet, ezt közölte az Országgyűlés Hivatalának Sajtóirodája a Népszava kérdésére.
Aznapra ugyanis a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront az Országgyűlés épülete elé jelentett be tüntetést a pedagógusok nagy port kavart új jogállás-tervezete ellen. „A kormány részéről túlzó félelemről, az Országház biztonságának túlbiztosításáról van szó, nem emlékszem, hogy bármikor hasonló történt volna” – értékelte a döntést a lapnak Szentpéteri Nagy Richard politológus, aki azonban őrültségnek tartja azt, nem „világbotránynak”.
A negatív tapasztalatok alatt például olyat érthet a hivatal, amikor a Tanítanék aktivistái tavaly decemberben csendes demonstrációként a karzaton megfordultak és a hátukon a „tanítanék” felirat állt össze (képünkön), amelyet a KDNP-s levezető elnök már rendzavarásnak minősített. Közben Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének ügyvivője azt közölte lapunkkal, 2023 márciusától több mint 30 ezren írtak levelet a státusztörvény bevezetését kezdeményező belügyminiszternek, hogy vonja vissza azt. Leírása alapján szerdán minden országgyűlési képviselő az összes – azaz elvileg 30 ezernél is több – levelet megkapta az aHang közreműködésével.
(Kiemelt kép: Facebook/Tordai Bence)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
