A tüntetések és a „rossz tapasztalatok” miatt zárják le a Parlamentet a státusztörvény szavazására

Több civil szervezet is demonstrációt hirdetett a Parlament elé.

  • Tarnay Kristóf

Az aznapra a Kossuth térre bejelentett demonstrációk és a korábbi vitatott törvényjavaslatok „rossz tapasztalatai” miatt, „a rendkívüli plenáris ülés zavartalan lebonyolítása érdekében” rendelte el a Hivatal a belépések korlátozását, vagyis zárja le pénteken még a turisták előtt is a Parlamentet, ezt közölte az Országgyűlés Hivatalának Sajtóirodája a Népszava kérdésére.

Aznapra ugyanis a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront az Országgyűlés épülete elé jelentett be tüntetést a pedagógusok nagy port kavart új jogállás-tervezete ellen. „A kormány részéről túlzó félelemről, az Országház biztonságának túlbiztosításáról van szó, nem emlékszem, hogy bármikor hasonló történt volna” – értékelte a döntést a lapnak Szentpéteri Nagy Richard politológus, aki azonban őrültségnek tartja azt, nem „világbotránynak”.

A negatív tapasztalatok alatt például olyat érthet a hivatal, amikor a Tanítanék aktivistái tavaly decemberben csendes demonstrációként a karzaton megfordultak és a hátukon a „tanítanék” felirat állt össze (képünkön), amelyet a KDNP-s levezető elnök már rendzavarásnak minősített. Közben Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének ügyvivője azt közölte lapunkkal, 2023 márciusától több mint 30 ezren írtak levelet a státusztörvény bevezetését kezdeményező belügyminiszternek, hogy vonja vissza azt. Leírása alapján szerdán minden országgyűlési képviselő az összes – azaz elvileg 30 ezernél is több – levelet megkapta az aHang közreműködésével.

(Kiemelt kép: Facebook/Tordai Bence)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.