Arról is beszélt a köznevelési államtitkár azért furcsa a státusztörvény kritikája, mert a szakszervezetek szerint a mostani oktatási rendszer sem jó.
„Ez egy ilyen év volt, ahol az ellenzék szemlátomást zászlajára tűzte, hogy az oktatás világában erősíti a feszültségeket és igyekszik a kormány munkáját megnezehíteni” – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Hír TV-ben. Szerinte az oktatási szakértők és vezetők nem örülnek, hogy felerősödtek az oktatásról a politikai viták, mert ez nem kedvez a nyugodt intézményi munkának, de a politika természete, hogy a vitákat parlamentben, utcán megvívja.
„Érdekes, hogy a szakszervezeteink, miközben az elmúlt évtizedben a jelenlegi rendszert támadták, hirtelen, amikor a kormányzat egy új struktúrával áll elő egy törvényjavaslattal, hirtelen az lesz a testtartás, hogy maradjon minden inkább úgy, ahogy most van”
– fogalmazott a státusztörvény tervezetének kritikáiról. Majd azzal folytatta, hogy ezután megkérdezte az érdekvédőktől, hogy kijelentik-e, hogy a jelenlegi rendszer jó, amire nemmel feleltek. (Hogy esetleg a jelenlegi rendszer és a kormány tervei mellett más megoldások is elképzelhetők lennének, az az államtitkár nyilatkozatában nem merült fel.)
Maruzsa szerint a státusztörvény amellett, hogy teljesítményalapú bérezést vezet be, a munkaszervezésben is sok mindent, előnyére változtat meg. „Az iskolai világhoz alakítja a korábbi kjt-s (közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény – a szerk.) általános, minden állami alkalmazottra érvényes szabályozást, ami a szünetekre, szabadságokra vonatkozik” – magyarázta. Arról is beszélt, hogy az új törvény „megteremti a további béremelések alapját”. A beszélgetés egy későbbi pontján erről már úgy fogalmazott, hogy az új keretrendszer „jogszabályváltoztatások nélkül, de nyitva tartja a lehetőségét az uniós pénzek beérkezésével a további béremelésekre”. (A tervezet ugyanis nem tartalmaz semmilyen konkrét garanciát erről a béremelésről.)
Megismételte azt a korábbi ígéretet, hogy hazai állami forrásból évente legalább 10 százalék béremelést adnak és hasonló, vagy nagyobb mértékben egészítik ki uniós forrással.
„Az, hogy pedagógusbérezésre uniós forrást biztosítsunk, nem a magyar kormány kitalációja volt, hanem az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy az oktatás területén elvárt eredményjavulás érdekében erre a területre is forrásokat allokáljunk abból az uniós pénzből, ami Magyarországnak egyébként jár”
– fogalmazott az államtitkár. Hozzátéve: a források megszerzéséhez teljesít a kormány feltételeket, reformokra is szükség van, amelyeket állítása szerint a státusztörvény javaslata tartalmazza is. „Fizetjük a tíz százalékos béremelést január 1 óta, amit vállaltunk és a törvény benyújtásával a kormány további nemzeti forrásokat mozgósít július 1-től, hiszen a bérsávok alját emeli meg, illetve a hátrányos helyzetű települések körében további 20 százalékos béremelést rögzít” – jelentette ki, hozzátéve, további előrelépésre a „többleterőforrások” megérkezésével lesz lehetőség. (Egyébként az, hogy ez a béremelés csak júliustól indul el, szintén meglepte az érdekvédőket.)
„Ha bárki összeveti a március 2-án közzétett tervezetet és a most az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatot, látja, hogy rengeteg változás van benne. 58 nagy témakörről szól, 34 területen változtattunk érdemben, különböző partnerek javaslatára vagy akár saját megfontolásból”
– jelentette ki, arra azonban nem tért ki, hogy húsznál több ponton a szakszervezetek számára is korábbról ismeretlen részek kerültek bele. A műsorvezetőnek arra a kérdésére, mik voltak a szakmai szervezetek ellenvetései, de erre konkrétan csak azt említette, hogy többek szerint vissza kellene vonni, aminek kapcsán ismét oda futtatta ki a gondolatmenetét, hogy ezzel szemben az eddigi rendszert sem tartották jónak. Maruzsa azt említette még, szeretnék, hogy olyan juttatások, mint a pedagógusigazolvány és a jubileumi jutalom ne csak az állami intézményekben tanítóknak járjanak.
Napi aktuális - Maruzsa Zoltán (2023-06-13) - HÍR TVNapi aktuális - Maruzsa Zoltán (2023-06-13) - HÍR TV
(Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka)
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
