Digitális kultúrából és történelemből is felmérnék a diákok tudását, az idegen nyelvi méréseket pedig kibővítenék a tizenegyedikesekre is.
Két új területen is próbamérések bevezetését tervezi az Oktatási Hivatal - olvasható az oktatas.hu-n. A hivatal „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt keretében digitális kultúrából és történelemből is mérések bevezetését tervezik, a 11. évfolyamon pedig az angolt vagy németet első nyelvként tanulók tudását is "tesztelnék".
"Ennek a két műveltségi területnek az országos rendszerbe való integrációja előreláthatólag már a 2024. tavaszán esedékes digitális mérésekkel együtt valósul meg az 5-11. évfolyamokon. A megbízható mérőeszközök előkészítéséhez szükség van az új mérőeszközök és feladatok tesztelésére annak érdekében, hogy a mérések minél pontosabb képet mutassanak az elért tanulási eredményekről" - írják az oldalon a digitális kultúra és a történelem mérésekről, ahol azt is hozzáteszik, hogy a próbamérésekre már a következő tanév őszén, szeptember 25. és október 13. között sor kerül. A méréseket az általános iskolák 6., 7., 8. évfolyamos osztályai, illetve a középiskolák 9., 10., 11. évfolyamai fogják egy-egy osztályban megírni.
A mérések időtartamáról a hivatal azt írja, az egyes területek mérései külön egységek lesznek, amelyek várhatóan 35 perc tesztidőt jelentenek majd. A mérések a belépéshez és lezáráshoz szükséges adminisztrációval egy 45 perces tanóra alatt megvalósíthatók.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
