Idehaza közben, ha nem is ilyen modellben, de mintha ez már nem lenne kérdés.
Oklahomában egy 2024 őszén induló online katolikus iskola lesz az első egyházi fenntartású szerződéses iskola, írta meg a The New York Times. Az angolul charter schoolnak nevezett modell olyan magánfenntartású iskolákat takar, amelyek állami finanszírozásban részesülnek és tandíjat nem is szednek. A szabályaik és a működésük szabadabb, de tulajdonképpen az állami oktatás részei, 2020-ban a tengerentúli állami iskolák 8 százaléka volt ilyen.
A döntésnek azért van jelentősége, mert ez kinyithatja az Egyesült Államokban azt a vitát, hogy szabad-e adófizetői pénzekkel közvetlenül egyházi iskolákat támogatni.
Az internet védőszentjéről, Sevillai Szent Izidorról elnevezett intézmény egyébként egy ötszáz diákot tanító virtuális iskola lesz, ahol a tanterv részét képezi a hitoktatás is. (Hogy az interneten oktatnak, ez nem újdonság, Oklahoma két tucatnyi ilyen intézményéből több is ilyen.) A város római katolikus érseksége és a helyi egyházmegye fogja működtetni. Oklahoma állam virtuális szerződéses iskolákkal foglalkozó tanácsa majdnem háromórás egyeztetés után végül 3-2 arányban fogadta el az iskola támogatását, amely újra kinyitja azt a vitát, hogy az állam és az egyház – a tengerentúlon komolyabban vett – szétválasztása megengedi-e mindezt.
Az egyik, ezzel foglalkozó civil szervezet be is jelentette, hogy jogi útra tereli a döntést, mert szerintük ez az ott élő adófizetők és gyereküket állami iskolába járató szülők vallásszabadságának a legnyilvánvalóbb megsértése. A kérdés azonban nem ilyen egyértelmű, mert több legfelsőbb bírósági döntés alapján a szülőket a magánoktatásban támogató állami programokból, ha vannak ilyenek, nem hagyhatók ki az egyházi intézmények sem. Márpedig a döntés támogatói úgy érvelnek, hogy ebbe a kategóriába eshet a charter rendszer is. Ami azonban valahol félúton van az állami és a magániskolák között, jó eséllyel ez lesz a kulcskérdés az erről szóló jogi eljárásban is.
Főleg a republikánus törvényhozók régóta preferálják ugyanis az állami iskolák alternatíváiként az olyan utalványokat és adójóváírásokat, amelyekkel támogatják, hogy a kevésbé tehetős szülők is magániskolába járathassák a gyerekeiket – akár egyháziakba is. Ám olyan közvetlen állami támogatásra, hogy egyházi intézmény lett szerződéses iskola, mindezidáig az országban nem volt példa, ez az amerikai jobboldali politikusokat is megosztja. Közpénzek eddig is jutottak amerikai egyházi iskoláknak különböző programokon keresztül – miközben azok egyébként tandíjat is szednek –, de
az, hogy egy vallásos iskolát teljes egészében adófizetői pénzből finanszírozzanak, a tengerentúlon új.
Nem úgy, mint nálunk. Idehaza ugyanis nem hogy nem arról folyik a vita, működjenek-e közpénzből az egyházi iskolák, hanem volt olyan korábbi statisztika, amelyikből az derült ki, hogy az oda járó diákokra fejenként többet is költ az állam, amely miatt ezeknek az iskoláknak nagyobb is a mozgásterük, mint az államiaknak. Egy 2015-ös adat szerint Magyarországon 137 településen kizárólag egyházi fenntartású iskola működik, melyek száma 2010 és 2015 között több mint három és félszeresére nőtt.
(Kiemelt képünk illusztráció, azon egy oklahomai templom látható. Fotó: Patrick W. Moore, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0)
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
