Fellángoltak a viták, miután először fizetnének teljesen közpénzből egy amerikai egyházi iskolát

Idehaza közben, ha nem is ilyen modellben, de mintha ez már nem lenne kérdés.

  • Tarnay Kristóf

Oklahomában egy 2024 őszén induló online katolikus iskola lesz az első egyházi fenntartású szerződéses iskola, írta meg a The New York Times. Az angolul charter schoolnak nevezett modell olyan magánfenntartású iskolákat takar, amelyek állami finanszírozásban részesülnek és tandíjat nem is szednek. A szabályaik és a működésük szabadabb, de tulajdonképpen az állami oktatás részei, 2020-ban a tengerentúli állami iskolák 8 százaléka volt ilyen.

A döntésnek azért van jelentősége, mert ez kinyithatja az Egyesült Államokban azt a vitát, hogy szabad-e adófizetői pénzekkel közvetlenül egyházi iskolákat támogatni.

Az internet védőszentjéről, Sevillai Szent Izidorról elnevezett intézmény egyébként egy ötszáz diákot tanító virtuális iskola lesz, ahol a tanterv részét képezi a hitoktatás is. (Hogy az interneten oktatnak, ez nem újdonság, Oklahoma két tucatnyi ilyen intézményéből több is ilyen.) A város római katolikus érseksége és a helyi egyházmegye fogja működtetni. Oklahoma állam virtuális szerződéses iskolákkal foglalkozó tanácsa majdnem háromórás egyeztetés után végül 3-2 arányban fogadta el az iskola támogatását, amely újra kinyitja azt a vitát, hogy az állam és az egyház – a tengerentúlon komolyabban vett – szétválasztása megengedi-e mindezt.

Az egyik, ezzel foglalkozó civil szervezet be is jelentette, hogy jogi útra tereli a döntést, mert szerintük ez az ott élő adófizetők és gyereküket állami iskolába járató szülők vallásszabadságának a legnyilvánvalóbb megsértése. A kérdés azonban nem ilyen egyértelmű, mert több legfelsőbb bírósági döntés alapján a szülőket a magánoktatásban támogató állami programokból, ha vannak ilyenek, nem hagyhatók ki az egyházi intézmények sem. Márpedig a döntés támogatói úgy érvelnek, hogy ebbe a kategóriába eshet a charter rendszer is. Ami azonban valahol félúton van az állami és a magániskolák között, jó eséllyel ez lesz a kulcskérdés az erről szóló jogi eljárásban is.

Főleg a republikánus törvényhozók régóta preferálják ugyanis az állami iskolák alternatíváiként az olyan utalványokat és adójóváírásokat, amelyekkel támogatják, hogy a kevésbé tehetős szülők is magániskolába járathassák a gyerekeiket – akár egyháziakba is. Ám olyan közvetlen állami támogatásra, hogy egyházi intézmény lett szerződéses iskola, mindezidáig az országban nem volt példa, ez az amerikai jobboldali politikusokat is megosztja. Közpénzek eddig is jutottak amerikai egyházi iskoláknak különböző programokon keresztül – miközben azok egyébként tandíjat is szednek –, de

az, hogy egy vallásos iskolát teljes egészében adófizetői pénzből finanszírozzanak, a tengerentúlon új.

Nem úgy, mint nálunk. Idehaza ugyanis nem hogy nem arról folyik a vita, működjenek-e közpénzből az egyházi iskolák, hanem volt olyan korábbi statisztika, amelyikből az derült ki, hogy az oda járó diákokra fejenként többet is költ az állam, amely miatt ezeknek az iskoláknak nagyobb is a mozgásterük, mint az államiaknak. Egy 2015-ös adat szerint Magyarországon 137 településen kizárólag egyházi fenntartású iskola működik, melyek száma 2010 és 2015 között több mint három és félszeresére nőtt.

(Kiemelt képünk illusztráció, azon egy oklahomai templom látható. Fotó: Patrick W. Moore, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.