Ezt szúrta ki a Hír Tv.
Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szerint - állítja a Hír Tv.
A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest úgy számolt, hogy a dologi kiadásokra, mint például a közműdíjakra, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezésére, az egyházi fenntartású iskolák tavaly minden gyerek után 160 ezer forint normatív támogatást kaptak.
Az állami iskolák esetében azonban ilyen normatíva nincs, és úgy látják, hogy valójában nagyjából a harmadát költi ilyen kifizetésekre az állam az esetükben.
PDSZ: az állam diszkriminálja a saját diákjait
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alkotmányos normakontrollt kér. A PDSZ közleményében arról ír, hogy az utóbbi években megtöbbszöröződött az egyházi iskolák száma, ami szerintük főleg abból fakad, hogy jóval bőkezűbb támogatást kapnak az egyébként is tehetős egyházak, mint az állami intézmények.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az állam hátrányos helyzetbe hozza a saját intézményrendszerében tanulókat, ami az összes diák nyolcvan százalékát jelenti.
Palkovics László oktatási államtitkár szavaiból az derül ki, hogy a tanári béreknél ugyanakkora a költség, de a dologi kiadásoknál már más a helyzet: „A kettő közötti különbség az, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik az állami iskolarendszerben nem tanárként szerepelnek, a költségeik a bérnél szerepelnek, míg az egyházi iskoláknál az udvarost, a takarítót, miegymást a költségek terhére alkalmazzák. Ez okozza a különbséget, a háromszoros szorzó nem úgy van”.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
