Ezt szúrta ki a Hír Tv.
Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szerint - állítja a Hír Tv.
A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest úgy számolt, hogy a dologi kiadásokra, mint például a közműdíjakra, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezésére, az egyházi fenntartású iskolák tavaly minden gyerek után 160 ezer forint normatív támogatást kaptak.
Az állami iskolák esetében azonban ilyen normatíva nincs, és úgy látják, hogy valójában nagyjából a harmadát költi ilyen kifizetésekre az állam az esetükben.
PDSZ: az állam diszkriminálja a saját diákjait
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alkotmányos normakontrollt kér. A PDSZ közleményében arról ír, hogy az utóbbi években megtöbbszöröződött az egyházi iskolák száma, ami szerintük főleg abból fakad, hogy jóval bőkezűbb támogatást kapnak az egyébként is tehetős egyházak, mint az állami intézmények.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az állam hátrányos helyzetbe hozza a saját intézményrendszerében tanulókat, ami az összes diák nyolcvan százalékát jelenti.
Palkovics László oktatási államtitkár szavaiból az derül ki, hogy a tanári béreknél ugyanakkora a költség, de a dologi kiadásoknál már más a helyzet: „A kettő közötti különbség az, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik az állami iskolarendszerben nem tanárként szerepelnek, a költségeik a bérnél szerepelnek, míg az egyházi iskoláknál az udvarost, a takarítót, miegymást a költségek terhére alkalmazzák. Ez okozza a különbséget, a háromszoros szorzó nem úgy van”.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
