Többet költ az állam az egyházi iskolákba járókra, mint az államis diákokra?

Ezt szúrta ki a Hír Tv.

  • Eduline
Túry Gergely

Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szerint - állítja a Hír Tv.

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest úgy számolt, hogy a dologi kiadásokra, mint például a közműdíjakra, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezésére, az egyházi fenntartású iskolák tavaly minden gyerek után 160 ezer forint normatív támogatást kaptak.

Az állami iskolák esetében azonban ilyen normatíva nincs, és úgy látják, hogy valójában nagyjából a harmadát költi ilyen kifizetésekre az állam az esetükben.

PDSZ: az állam diszkriminálja a saját diákjait

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alkotmányos normakontrollt kér. A PDSZ közleményében arról ír, hogy az utóbbi években megtöbbszöröződött az egyházi iskolák száma, ami szerintük főleg abból fakad, hogy jóval bőkezűbb támogatást kapnak az egyébként is tehetős egyházak, mint az állami intézmények.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az állam hátrányos helyzetbe hozza a saját intézményrendszerében tanulókat, ami az összes diák nyolcvan százalékát jelenti.

Palkovics László oktatási államtitkár szavaiból az derül ki, hogy a tanári béreknél ugyanakkora a költség, de a dologi kiadásoknál már más a helyzet: „A kettő közötti különbség az, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik az állami iskolarendszerben nem tanárként szerepelnek, a költségeik a bérnél szerepelnek, míg az egyházi iskoláknál az udvarost, a takarítót, miegymást a költségek terhére alkalmazzák. Ez okozza a különbséget, a háromszoros szorzó nem úgy van”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.