PDSZ: az állam diszkriminálja a saját diákjait

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alkotmányos normakontrollt kér.

  • Eduline

A PDSZ közleményében arról ír, hogy az utóbbi években megtöbbszöröződött az egyházi iskolák száma, ami szerintük főleg abból fakad, hogy jóval bőkezűbb támogatást kapnak az egyébként is tehetős egyházak, mint az állami intézmények.

Arról is írnak, hogy az egyházi intézmények ma jóval szabadabban működnek, mint az államiak, például az ilyen iskolákban még működik a szabad tankönyvválasztás.

Ezek miatt a PDSZ szerint az állam diszrkiminálja a saját intézményeibe járó diákokat, és azok szüleit. Ráadásul, mint írják, az egyházi iskolákban ma már általános elvárás a hitéleti tevékenység, ami miatt álláspontjuk szerint a világnézetileg el nem kötelezett oktatáshoz való jogot sért.

Mint írják,

Utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményezünk a fennálló helyzettel kapcsolatban, ha erre a jogszabály lehetőséget ad, akkor az EBH-hoz (Egyenlő Bánásmód Hatóság - a szerk.) fordulunk.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.