A köznevelési államtitkár abban bízik, hogy ha tudják növelni a pálya vonzerejét, akkor a pedagógusok terhelése is csökkenni fog. Abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.
A most érettségizők a középiskolai jó részét a pandémia miatt digitális tanrendben töltötték, ez az időszak nem múlt el nyomtalanul, de a mérési eredmények romlást nem mutattak, erről is beszélt Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. A jövőre bevezetendő érettségi változtatások szerinte nem módosítják alapvetően a megszokott számonkérést, úgy látja: a magyarérettségin megjelenő, tárgyi tudást igénylő feladatokkal együtt sem változik meg alapjaiban a kompetencia alapú érettségi, ami bevált. Az pedig, hogy a természettudományos tárgyaknál lehetőség lesz projektmunkára is, elmondása alapján „sikertörténet lehet”.
A diákok már negyediktől megjelenő teljesítménymérésével „elképesztő mennyiségű adatbázis lesz”, amit az intézményvezetők használhatnak és be tudnak avatkozni, mindez közvetlenül nem befolyásolja a béreket, de az új teljesítménymérési rendszerben az egyik szempont lesz a diákok előrehaladása még hat-hét másik szempont mellett, mondta el. Felidézte: technikailag a bérpótlékok emelésével saját erőből januártól már végrehajtották a béremelés egy részét, a többihez kellenek az uniós pénzek. Ám a politikus azt mondta, olyan új, sávos, flexibilis és teljesítményalapú bérstruktúrát hoznak létre, amely nem teszi majd szükségessé az ilyen megoldásokat.
„Jelenleg olyan, bonyolult rendszer van, amely az életkor és a végzettség alapján határozza meg a béreket. Az új struktúrában öt bérsáv lesz a korábbi minősítéseknek megfelelően, és keretek között lesz a fizetés, az intézményvezetők pedig meg tudják határozni a differenciált bért a teljesítményértékelés alapján. Ha többletbért tudnak adni, akkor az azonnal alapbéresíthető lesz” – fogalmazott Maruzsa Zoltán. Elmondása alapján a pedagógus-életpályamodell – benne a státusztörvény – tervezetéről 15 egyeztetést folytattak eddig le, tízet szakszervezetekkel, a többit más szereplőkkel. A kormányzat pedig 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját, és közelítette a partnerek javaslatához – állította Maruzsa. Szerinte azáltal vonzóbb lehet a pálya, hogy az életkor és a végzettség helyett a teljesítményt helyezi előtérbe, ami a fiatalokat „jobban helyzetbe hozza”.
Emellett több alapszabadságot ad, csökkenti az adminisztratív terheket is, megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógus tanfelügyelet is. A hangsúly ehelyett a belső teljesítményértékelésen lesz – tette hozzá. Azonban elmondása alapján a kormány egyelőre ragaszkodik a 22-26 órás kerethez. (Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a keddi egyeztetés után arról beszélt: meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a kötelező óraszámból.) Maruzsa szerint a kormány partner a terhek csökkentésében, de „először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés”, a fix óraszám pedig „van, akinek emelést jelentene, és ahol tudjuk biztosítani a munkaerőt, ott semmi akadálya nem lesz a 22 órának”.
„Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet” – fogalmazott. Elmondása alapján most a fix óraszám mellett néhány helyen nagyon sok túlórát kellene biztosítani (a szakszervezetek éppen a túlórák kifizetését szeretnék elérni). Az uniós tárgyalásokon elmozdulást vár és abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, státusztörvény és könnygáz: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok. Most összeszedtük ezeknek az eseményeknek az idővonalát és a kormány reakcióit. Az érettségi első két hete után, május 19-én folytatódnak a tanár-és pedagógustüntetések.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
