Május harmadikán több ezren tüntettek a státusztörvény ellen Budapesten. Az órákon át tartó békés vonulás végül a Karmelita kolostornál ért véget, ahol a rendőrök könnygázt és gumibotot is bevetettek, 13 embert pedig feljelentettek.
A rendőrökre támadók közül öt embert előállítottak, őket a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatalos személy elleni erőszak miatt jelentették fel. Nyolc embert pedig azért, mert arcukat maszkkal eltakarva vettek részt a jogellenes gyűlésen - olvasható a Police.hu-n elérhető rendőrségi tájékoztatóból. Tompos Márton momentumos képviselőt is bevitték az este folyamán. A további támadók és más bűncselekmények elkövetőinek azonosítása a kamerafelvételek alapján folyamatban van.
Gyorskötözővel kötötték össze a momentumos politikus kezét
Tompos Márton országgyűlési képviselőt és a további feljelentett személyeket a Gyorskocsi utcai fogdába vitték a rendőrök. Hajnali négyig voltak ott, nem engedték be hozzájuk öt órán keresztül sem az országgyűlési képviselőket, sem ügyvédeket, sem szülőket, akiket nem is tájékoztattak arról, hogy mi zajlott kiskorú gyermekeikkel az épületben – hangzott el a Momentum sajtótájékoztatóján. Tompos Márton elmondása szerint nem vettek fel jegyzőkönyvet a hatóságok. A politikus azt állítja; nem ért hozzá egy rendőrhöz sem, csak látott egy gyermeket, akit könnygázzal fújtak és ütöttek a rendőrök (akiket egyébként Kaposvárról vezényeltek ide) és őt próbálta meg kirángatni onnan. Azt nem tudja még, hogy lesz-e eljárás, de panaszt fog tenni.
A TASZ elemzése alapján sem az indulatos skandálás, sem a bejelentés hiánya nem teszi jogellenessé a tüntetést. A rendőrségnek ugyanolyan kötelezettsége van minden békés tüntetéssel kapcsolatban, akár be van jelentve, akár nincs: biztosítania kell.
Összesen három gyűlés volt aznapra bejelentve
A tüntetők először a Bazilikától vonultak az Alkotmány utcáig, ahol a diákok bejelentették, hogy népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a Nemzeti Választási Irodánanak (NVI) hét oktatási kérdésről, majd a Margit hídon keresztül a Clark Ádám térig meneteltek. Arról nem volt szó, hogy a Karmelita kolostorhoz is felmennek, mégis rohamrendőrök vártak rájuk:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
A Várban eldurvult a helyzet, mert a tüntetők nem tudtak mozdulni a rendőröktől és dulakodás alakult ki. A főleg diákokból álló demonstrálók ellen többször könnygázt vetettek be a hatóságok, akik egyébként folyamatosan figyelmeztették a részvevőket, hogy a viselkedésük hatósági eljárást vonhat maga után. Az Egységes Diákfront Facebook bejegyzése szerint egy 16 éves diákot 25 centiméterről fújtak arcon könnygázzal, majd amikor behúzták maguk közé a rendőrök, akkor azt kiabálták, hogy "Verjétek! Verjétek!"
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
