Kétértelmű választ küldött az Eduline-nak az oktatásért is felelős minisztérium.
„Tájékoztatjuk, hogy az új pedagógus életpályamodellről szóló törvénytervezetről immár két hónapja tartó szakmai egyeztetések alkalmával számos kérdésben sikerült közös nevezőre jutni, vagy közelíteni egymáshoz az álláspontokat”
– írta az Eduline megkeresésére válaszolva a Belügyminisztérium. A tárcával azt szerettük volna megerősíttetni, amit a pedagógus-szakszervezetek még kedden közöltek: hogy a belügy valóban engedett a szakszervezetek nyomásának és belementek, hogy a státusztörvényben még sem fél évben fogják maximálni a tanárok felmondási idejét, hanem csupán három hónapban.
A tárca nem erősítette meg, viszont nem is cáfolta amit a szakszervezeti vezetők kedden mondtak.
Szerettük volna azt is tudni, hogy igaz-e az, hogy a belügy csak járáson belül helyezhetné át a tanárokat a törvénytervezet elfogadása után, azonban erre a kérdésünkre egyáltalán nem kaptunk választ. Kormánypropagandát viszont igen: „ahogy Brüsszel kifizeti a hazánknak járó forrásokat, többéves béremelési programban tovább fogjuk emelni a pedagógusok bérét. 2025 januárjára 800 ezer forint lesz a pedagógus-átlagbér. A tanároknak előrelépés lesz a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony is, hiszen eddig a pedagógusokra több jogszabály vonatkozott egyszerre, a jövőben egy jogszabály lesz csak, ezzel egyszerűsítve a helyzetet”.
A státusztörvény elfogadása ellen szerdán tüntettek a diákok és az ellenzéki politikusok is, a rendőrség könnygázt is bevetett ellenük:
A státusztörvényről bővebben itt írtunk:
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
