A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány komoly uniós nyomás alatt van, így belementek abba, hogy maximum három hónap lehet a tanárok felmondási ideje. A státusztörvény tervezete ugyan enyhül - de nem eléggé a szakszervezetek szerint.
Változott a kormány hozzáállása a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének keddi tájékoztatója szerint a státusztörvénnyel kapcsolatban. Totyik Tamás és Nagy Erzsébet azt követően állt ki koradélután a nyilvánosság elé, hogy a Belügyminisztérium épületében tárgyaltak a készülőben lévő törvényjavaslatról. „Úgy gondoljuk, hogy nagyon komoly nyomás alá helyezte az Európai Bizottság a magyar kormányt” – jelentette ki Totyik, a kormány viszont feltétlenül hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz.
Totyik szerint a nyomásnak köszönhetően a kormány hajlandó volt belemenni bizonyos változtatásokba. Ilyen, hogy a közalkalmazotti törvény szabályozása alapján tudják majd elhagyni azok a tanárok a pályát, akik nem értenek egyet a státusztörvénnyel és így nem akarnak átlépni az új jogállásba. A másik pont pedig az, hogy
a felmondási időt három hónapban állapította meg a kormány. Ez azért fontos, mert korábban a belügy a távozást kizárólag fél év után, vagy az adott tanév végén engedélyezte volna.
Egyelőre komoly vita van a szakszervezetek jogaival kapcsolatban, Totyik beszámolója szerint pedig egyelőre arról sincs megállapodás a szakszervezetek és a kormány között, hogy a tanároknak hány órát kellene tanítania egy héten a státusztörvény elfogadása után.
A szakszervezetek beszámolója szerint egyelőre a kormány álláspontja az áthelyezhetőséggel kapcsolatban sem változott. Totyik azt mondta, távolsági korlátot tervez a belügy, amit járási szinten határoznának meg – de hogy pontosan hogyan, az egyelőre még nem világos.
Nagy Erzsébet a tájékoztatón arról beszélt, hogy Maruzsa Zoltánnak, a belügy közoktatásért felelős államtitkárának hamarosan az Európai Unió tisztségviselőivel kell megvitatnia a törvényjavaslatot. Nagy állítja, hogy az EU szerint új jogállási törvényre a pedagógusok esetében nincs szükség. A PDSZ vezetője szerint a nevelőtestületekből ezentúl kikerülnének a hittantanárok és azok a pedagógusok is, akik heti öt órát, vagy annál kevesebbet tartanak meg az iskolákban.
A státusztörvényről bővebben korábban itt írtunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
