Másfél éve nem tanított, mégis értékelték a „teljesítményét” egy budapesti töritanárnak
Nem tudja ki, és mi alapján értékelte őt, viszont a dokumentumot nem hajlandó aláírni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány komoly uniós nyomás alatt van, így belementek abba, hogy maximum három hónap lehet a tanárok felmondási ideje. A státusztörvény tervezete ugyan enyhül - de nem eléggé a szakszervezetek szerint.
Változott a kormány hozzáállása a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének keddi tájékoztatója szerint a státusztörvénnyel kapcsolatban. Totyik Tamás és Nagy Erzsébet azt követően állt ki koradélután a nyilvánosság elé, hogy a Belügyminisztérium épületében tárgyaltak a készülőben lévő törvényjavaslatról. „Úgy gondoljuk, hogy nagyon komoly nyomás alá helyezte az Európai Bizottság a magyar kormányt” – jelentette ki Totyik, a kormány viszont feltétlenül hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz.
Totyik szerint a nyomásnak köszönhetően a kormány hajlandó volt belemenni bizonyos változtatásokba. Ilyen, hogy a közalkalmazotti törvény szabályozása alapján tudják majd elhagyni azok a tanárok a pályát, akik nem értenek egyet a státusztörvénnyel és így nem akarnak átlépni az új jogállásba. A másik pont pedig az, hogy
a felmondási időt három hónapban állapította meg a kormány. Ez azért fontos, mert korábban a belügy a távozást kizárólag fél év után, vagy az adott tanév végén engedélyezte volna.
Egyelőre komoly vita van a szakszervezetek jogaival kapcsolatban, Totyik beszámolója szerint pedig egyelőre arról sincs megállapodás a szakszervezetek és a kormány között, hogy a tanároknak hány órát kellene tanítania egy héten a státusztörvény elfogadása után.
Nem tudja ki, és mi alapján értékelte őt, viszont a dokumentumot nem hajlandó aláírni.
A szakszervezetek beszámolója szerint egyelőre a kormány álláspontja az áthelyezhetőséggel kapcsolatban sem változott. Totyik azt mondta, távolsági korlátot tervez a belügy, amit járási szinten határoznának meg – de hogy pontosan hogyan, az egyelőre még nem világos.
Nagy Erzsébet a tájékoztatón arról beszélt, hogy Maruzsa Zoltánnak, a belügy közoktatásért felelős államtitkárának hamarosan az Európai Unió tisztségviselőivel kell megvitatnia a törvényjavaslatot. Nagy állítja, hogy az EU szerint új jogállási törvényre a pedagógusok esetében nincs szükség. A PDSZ vezetője szerint a nevelőtestületekből ezentúl kikerülnének a hittantanárok és azok a pedagógusok is, akik heti öt órát, vagy annál kevesebbet tartanak meg az iskolákban.
A státusztörvényről bővebben korábban itt írtunk:
A státuszváltozásról Ander Balázs parlamenti képviselő tett fel írásbeli kérdést. Rétvári Bence válaszából kiderült; júliustól tényleg jöhet a korábban már emlegetett "köznevelési foglalkoztatotti jogviszony":
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.