A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány komoly uniós nyomás alatt van, így belementek abba, hogy maximum három hónap lehet a tanárok felmondási ideje. A státusztörvény tervezete ugyan enyhül - de nem eléggé a szakszervezetek szerint.
Változott a kormány hozzáállása a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének keddi tájékoztatója szerint a státusztörvénnyel kapcsolatban. Totyik Tamás és Nagy Erzsébet azt követően állt ki koradélután a nyilvánosság elé, hogy a Belügyminisztérium épületében tárgyaltak a készülőben lévő törvényjavaslatról. „Úgy gondoljuk, hogy nagyon komoly nyomás alá helyezte az Európai Bizottság a magyar kormányt” – jelentette ki Totyik, a kormány viszont feltétlenül hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz.
Totyik szerint a nyomásnak köszönhetően a kormány hajlandó volt belemenni bizonyos változtatásokba. Ilyen, hogy a közalkalmazotti törvény szabályozása alapján tudják majd elhagyni azok a tanárok a pályát, akik nem értenek egyet a státusztörvénnyel és így nem akarnak átlépni az új jogállásba. A másik pont pedig az, hogy
a felmondási időt három hónapban állapította meg a kormány. Ez azért fontos, mert korábban a belügy a távozást kizárólag fél év után, vagy az adott tanév végén engedélyezte volna.
Egyelőre komoly vita van a szakszervezetek jogaival kapcsolatban, Totyik beszámolója szerint pedig egyelőre arról sincs megállapodás a szakszervezetek és a kormány között, hogy a tanároknak hány órát kellene tanítania egy héten a státusztörvény elfogadása után.
A szakszervezetek beszámolója szerint egyelőre a kormány álláspontja az áthelyezhetőséggel kapcsolatban sem változott. Totyik azt mondta, távolsági korlátot tervez a belügy, amit járási szinten határoznának meg – de hogy pontosan hogyan, az egyelőre még nem világos.
Nagy Erzsébet a tájékoztatón arról beszélt, hogy Maruzsa Zoltánnak, a belügy közoktatásért felelős államtitkárának hamarosan az Európai Unió tisztségviselőivel kell megvitatnia a törvényjavaslatot. Nagy állítja, hogy az EU szerint új jogállási törvényre a pedagógusok esetében nincs szükség. A PDSZ vezetője szerint a nevelőtestületekből ezentúl kikerülnének a hittantanárok és azok a pedagógusok is, akik heti öt órát, vagy annál kevesebbet tartanak meg az iskolákban.
A státusztörvényről bővebben korábban itt írtunk:
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
