Szakszervezetek: három hónapos lesz a tanárok felmondási ideje

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány komoly uniós nyomás alatt van, így belementek abba, hogy maximum három hónap lehet a tanárok felmondási ideje. A státusztörvény tervezete ugyan enyhül - de nem eléggé a szakszervezetek szerint.

  • Eduline

Változott a kormány hozzáállása a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének keddi tájékoztatója szerint a státusztörvénnyel kapcsolatban. Totyik Tamás és Nagy Erzsébet azt követően állt ki koradélután a nyilvánosság elé, hogy a Belügyminisztérium épületében tárgyaltak a készülőben lévő törvényjavaslatról. „Úgy gondoljuk, hogy nagyon komoly nyomás alá helyezte az Európai Bizottság a magyar kormányt” – jelentette ki Totyik, a kormány viszont feltétlenül hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz.

Totyik szerint a nyomásnak köszönhetően a kormány hajlandó volt belemenni bizonyos változtatásokba. Ilyen, hogy a közalkalmazotti törvény szabályozása alapján tudják majd elhagyni azok a tanárok a pályát, akik nem értenek egyet a státusztörvénnyel és így nem akarnak átlépni az új jogállásba. A másik pont pedig az, hogy

a felmondási időt három hónapban állapította meg a kormány. Ez azért fontos, mert korábban a belügy a távozást kizárólag fél év után, vagy az adott tanév végén engedélyezte volna.

Egyelőre komoly vita van a szakszervezetek jogaival kapcsolatban, Totyik beszámolója szerint pedig egyelőre arról sincs megállapodás a szakszervezetek és a kormány között, hogy a tanároknak hány órát kellene tanítania egy héten a státusztörvény elfogadása után.

 

A szakszervezetek beszámolója szerint egyelőre a kormány álláspontja az áthelyezhetőséggel kapcsolatban sem változott. Totyik azt mondta, távolsági korlátot tervez a belügy, amit járási szinten határoznának meg – de hogy pontosan hogyan, az egyelőre még nem világos.

Nagy Erzsébet a tájékoztatón arról beszélt, hogy Maruzsa Zoltánnak, a belügy közoktatásért felelős államtitkárának hamarosan az Európai Unió tisztségviselőivel kell megvitatnia a törvényjavaslatot. Nagy állítja, hogy az EU szerint új jogállási törvényre a pedagógusok esetében nincs szükség. A PDSZ vezetője szerint a nevelőtestületekből ezentúl kikerülnének a hittantanárok és azok a pedagógusok is, akik heti öt órát, vagy annál kevesebbet tartanak meg az iskolákban.

 

A státusztörvényről bővebben korábban itt írtunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.