"Plakátrongálás" vádjával állítottak bíróság elé egy pécsi pedagógust

A pedagógus az „Ez nem demokrácia” feliratot ragasztotta egyes plakátokra, másokon "A védjük meg a gyerekeket feliratot" ragasztotta és festette át.

  • Székács Linda

Bíróság elé került egy pécsi tanár, aki kormányzati plakátokon fejezte ki a véleményét - számolt be róla az ATV.

Heindl Péter még a 2022-es választási kampány során "rongálta meg" a kormányzati plakátokat, melyeknek szövegét átragasztotta, helyenként pedig át is festette. A pedagógus többek között azzal érvelt, az Alkotmánybíróság is kimondja, hogy az államnak semlegesnek kell lennie a politikai pártok küzdelmében, a plakátok azonban másról árulkodtak, ezért rendszeresen átfestette azok szövegjeit, az akció közben pedig a rendőrök többször is rajtakapták.

A pedagógusra először csak egy plakát miatt szabtak ki büntetést, ezt azonban nem fogadta el, lévén: ő több plakáton is kifejezte a véleményét.

Az ügy ezt követően került bíróságra, melynek előkészítő ülésén nem született döntés, ezért rendes tárgyalást kellett tartani, ahol továbbra is azt hangsúlyozta: nem ő, hanem a kormányplakátok kihelyezése ment szembe a jogszabályokkal.

Ellenkezik egyrészt a magyar alaptörvénnyel, másrészt egy csomó nemzetközi jogszabállyal. Ez ellen lépek én fel. A büntető törvénykönyvben benne van, ha a közérdeket támadó cselekmény ellen lép fel valaki, akkor az jogos védelemnek számít és nem büntethető. Emellett nem veszélyes a társadalomra, ami a büntethetőség másik feltétele

- fejtette ki, hozzátéve; szerinte az eljárást bűncselekmény hiányában meg kellene szüntetni.

A vád szerint a férfi több hirdetőcégnek is kárt okozott, összesen 21 plakátot rongált meg 192 ezer 310 forint kárt okozva ezzel. Heindl Péter azt mondta; elmarasztaló ítélet esetén nemzetközi bírósághoz fordul.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.