Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az uniós intézmény elismeri, hogy több jogszabályi módosításra is sor került, de az intézkedéseket nem tartja elégnek.
Az Európai Bizottság (EB) szerdán beperelte Szlovákiát, amiért nem kezeli megfelelően a roma gyerekek szegregációját az iskolákban.
A tájékoztatás szerint a faji egyenlőségre vonatkozó uniós szabályok szigorúan tiltják az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést az élet kulcsfontosságú területein, így az oktatásban is. Szlovákiában azonban a roma gyermekeket gyakran az enyhe értelmi fogyatékossággal élő tanulók számára fenntartott speciális iskolákban helyezik el. Sok roma gyermeket, aki klasszikus oktatásban vesz részt, szintén elkülönített osztályokban vagy iskolákban tartanak – írta meg az ujszo.com.
A bizottság még 2015-ben indított eljárást Szlovákia ellen, és 2019-ben két hónap haladékot adtak az országnak, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket, különben a bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. Ez meg is történt szerdán.
"Azt gondolom, hogy sajnálatos a helyzet, de lehet, hogy segíteni fog a jövőben a szegregáció elleni fellépésben, s épp ez fogja megadni a politikai akaratot, ami eddig hiányzott” – nyilatkozta a lapnak Ravasz Ábel, volt romaügyi kormánybiztos.
Bár a figyelmeztetés óta több jogalkotási reformot hajtott végre Szlovákia, de az EB arra a következtetésre jutott, hogy az eddig végrehajtott intézkedések nem elégségesek: tájékoztatójukban kiemelték, hogy Szlovákiában a 6 és 15 év közötti roma tanulók 65%-a olyan iskolába jár, ahol az összes vagy a tanulók többsége roma, ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezzel Szlovákia az EU azon tagállama, ahol legmagasabb a roma szegregáció aránya az oktatásban.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.