Beperelte Szlovákiát az Európai Bíróság a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt

Az uniós intézmény elismeri, hogy több jogszabályi módosításra is sor került, de az intézkedéseket nem tartja elégnek.

  • Tornyos Kata

Az Európai Bizottság (EB) szerdán beperelte Szlovákiát, amiért nem kezeli megfelelően a roma gyerekek szegregációját az iskolákban.

A tájékoztatás szerint a faji egyenlőségre vonatkozó uniós szabályok szigorúan tiltják az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést az élet kulcsfontosságú területein, így az oktatásban is. Szlovákiában azonban a roma gyermekeket gyakran az enyhe értelmi fogyatékossággal élő tanulók számára fenntartott speciális iskolákban helyezik el. Sok roma gyermeket, aki klasszikus oktatásban vesz részt, szintén elkülönített osztályokban vagy iskolákban tartanak – írta meg az ujszo.com.

A bizottság még 2015-ben indított eljárást Szlovákia ellen, és 2019-ben két hónap haladékot adtak az országnak, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket, különben a bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. Ez meg is történt szerdán.

"Azt gondolom, hogy sajnálatos a helyzet, de lehet, hogy segíteni fog a jövőben a szegregáció elleni fellépésben, s épp ez fogja megadni a politikai akaratot, ami eddig hiányzott” – nyilatkozta a lapnak Ravasz Ábel, volt romaügyi kormánybiztos.

Bár a figyelmeztetés óta több jogalkotási reformot hajtott végre Szlovákia, de az EB arra a következtetésre jutott, hogy az eddig végrehajtott intézkedések nem elégségesek: tájékoztatójukban kiemelték, hogy Szlovákiában a 6 és 15 év közötti roma tanulók 65%-a olyan iskolába jár, ahol az összes vagy a tanulók többsége roma, ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezzel Szlovákia az EU azon tagállama, ahol legmagasabb a roma szegregáció aránya az oktatásban.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.