Legalább 14 ezer segítő hiányzik az iskolákból és az óvodákból

Rengeteg pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens és más, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs hiányzik az iskolákból és óvodákból.

  • Eduline

Legalább 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene felvenni a köznevelési intézményekbe ahhoz, hogy a számuk legalább a jogszabályoknak megfeleljen – írja a Budapest Intézet elemzésére hivatkozva a Népszava. A kutatást a Civil Kollégium Alapítvány megrendelésére készítették.

Jelenleg 36 ezer teljes állásban, illetve háromezer félállásban vagy szerződéssel foglalkoztatott NOKS-os munkavállaló dolgozik – közéjük tartoznak a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek, a pszichopedagógusok, a titkárok, a dajkák, a könyvtárosok, a rendszergazdák.

A betöltött státuszok száma elmarad a jogszabályban előírttól, különösen a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hiánya okoz gondot a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából nagyon fontos.

A NOKS-os dolgozók hiányának egyik legfőbb oka valószínűleg az alacsony fizetés, egy heti 40 órában dolgozó, szakképzett pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 197 ezer forintot kap havonta.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.