Legalább 14 ezer segítő hiányzik az iskolákból és az óvodákból

Rengeteg pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens és más, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs hiányzik az iskolákból és óvodákból.

  • Eduline

Legalább 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene felvenni a köznevelési intézményekbe ahhoz, hogy a számuk legalább a jogszabályoknak megfeleljen – írja a Budapest Intézet elemzésére hivatkozva a Népszava. A kutatást a Civil Kollégium Alapítvány megrendelésére készítették.

Jelenleg 36 ezer teljes állásban, illetve háromezer félállásban vagy szerződéssel foglalkoztatott NOKS-os munkavállaló dolgozik – közéjük tartoznak a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek, a pszichopedagógusok, a titkárok, a dajkák, a könyvtárosok, a rendszergazdák.

A betöltött státuszok száma elmarad a jogszabályban előírttól, különösen a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hiánya okoz gondot a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából nagyon fontos.

A NOKS-os dolgozók hiányának egyik legfőbb oka valószínűleg az alacsony fizetés, egy heti 40 órában dolgozó, szakképzett pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 197 ezer forintot kap havonta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.