Több száz iskolát és óvodát bombáztak le Ukrajnában a háború első évében

Egy kutatás szerint az iskolák és óvodák bombázása szándékos, tudatos támadások, nem pedig a véletlenek eredménye.

  • Székács Linda

Minden hetedik iskola megsérült Kelet-Ukrajnában az orosz-ukrán háború első évében - derítette ki a SkyNews.

A Center for Information Resilience gyűjtése szerint 2022. feburár 24. és 2023. február 24. között mintegy 381 olyan incidens történt, melynek során iskolák, egyetemek, árvaházak és óvodák sérültek meg Ukrajnában a háború miatt. Az ukrán kormány jelentése alapján ezek miatt a harcok miatt több mint 2677 oktatási intézmény megsérült, 331 pedig teljesen megsemmisült, gyakran olyan területeken is, amik egyébként távol vannak a frontvonaltól, ezért feltételezhetően célzott támadásnak estek áldozatául.

Harkivban az elemzőink azt tapasztalták, hogy 2022 júliusában megnőtt az iskolákban keletkezett kár, mert miután a frontvonal eltávolodott Harkov városától, az iskolákat még mindig sújtották támadások. A megrongálódott iskolák környékére vonatkozó elemzések azt sugallták, hogy ez inkább volt szisztematikus célzás, mintsem a válogatás nélküli lövöldözés mellékterméke - tette hozzá Belén Carrasco Rodríguez, a kutatás vezetője.

A World Vision International becslései szerint a konfliktus kezdete óta 3,6 millió ukrán gyerek feltehetően kimarad az oktatásból a háború miatt. Az igazolt támadások legnagyobb része Donyeck keleti régiójában történt, ahol a háború leghevesebb harcai folytak. Itt legalább 207 oktatási intézményben keletkezett kár, ami a régió minden hetedik iskolája, de a Bahmut környéki Soledar 12 iskolája közül is legalább 10 megsérült, Mariupolban pedig 2022 áprilisa és májusa között legalább 40 oktatási intézményt ért rakétatámadás.

A kutatás szerint egyébként az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken a frontvonaltól több mint 10 kilométerre lévő iskolákban 17-szer nagyobb volt a csapás valószínűsége, mint az orosz ellenőrzés alatt álló területeken lévő iskolákban. Az óvodák esetében 33-szoros volt a különbség. Ez is azt igazolja tehát, hogy az ukrán oktatási intézmények tudatos célpontok a támadások során.

 

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.