Egy kutatás szerint az iskolák és óvodák bombázása szándékos, tudatos támadások, nem pedig a véletlenek eredménye.
Minden hetedik iskola megsérült Kelet-Ukrajnában az orosz-ukrán háború első évében - derítette ki a SkyNews.
A Center for Information Resilience gyűjtése szerint 2022. feburár 24. és 2023. február 24. között mintegy 381 olyan incidens történt, melynek során iskolák, egyetemek, árvaházak és óvodák sérültek meg Ukrajnában a háború miatt. Az ukrán kormány jelentése alapján ezek miatt a harcok miatt több mint 2677 oktatási intézmény megsérült, 331 pedig teljesen megsemmisült, gyakran olyan területeken is, amik egyébként távol vannak a frontvonaltól, ezért feltételezhetően célzott támadásnak estek áldozatául.
Harkivban az elemzőink azt tapasztalták, hogy 2022 júliusában megnőtt az iskolákban keletkezett kár, mert miután a frontvonal eltávolodott Harkov városától, az iskolákat még mindig sújtották támadások. A megrongálódott iskolák környékére vonatkozó elemzések azt sugallták, hogy ez inkább volt szisztematikus célzás, mintsem a válogatás nélküli lövöldözés mellékterméke - tette hozzá Belén Carrasco Rodríguez, a kutatás vezetője.
A World Vision International becslései szerint a konfliktus kezdete óta 3,6 millió ukrán gyerek feltehetően kimarad az oktatásból a háború miatt. Az igazolt támadások legnagyobb része Donyeck keleti régiójában történt, ahol a háború leghevesebb harcai folytak. Itt legalább 207 oktatási intézményben keletkezett kár, ami a régió minden hetedik iskolája, de a Bahmut környéki Soledar 12 iskolája közül is legalább 10 megsérült, Mariupolban pedig 2022 áprilisa és májusa között legalább 40 oktatási intézményt ért rakétatámadás.
A kutatás szerint egyébként az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken a frontvonaltól több mint 10 kilométerre lévő iskolákban 17-szer nagyobb volt a csapás valószínűsége, mint az orosz ellenőrzés alatt álló területeken lévő iskolákban. Az óvodák esetében 33-szoros volt a különbség. Ez is azt igazolja tehát, hogy az ukrán oktatási intézmények tudatos célpontok a támadások során.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
