Egy kutatás szerint az iskolák és óvodák bombázása szándékos, tudatos támadások, nem pedig a véletlenek eredménye.
Minden hetedik iskola megsérült Kelet-Ukrajnában az orosz-ukrán háború első évében - derítette ki a SkyNews.
A Center for Information Resilience gyűjtése szerint 2022. feburár 24. és 2023. február 24. között mintegy 381 olyan incidens történt, melynek során iskolák, egyetemek, árvaházak és óvodák sérültek meg Ukrajnában a háború miatt. Az ukrán kormány jelentése alapján ezek miatt a harcok miatt több mint 2677 oktatási intézmény megsérült, 331 pedig teljesen megsemmisült, gyakran olyan területeken is, amik egyébként távol vannak a frontvonaltól, ezért feltételezhetően célzott támadásnak estek áldozatául.
Harkivban az elemzőink azt tapasztalták, hogy 2022 júliusában megnőtt az iskolákban keletkezett kár, mert miután a frontvonal eltávolodott Harkov városától, az iskolákat még mindig sújtották támadások. A megrongálódott iskolák környékére vonatkozó elemzések azt sugallták, hogy ez inkább volt szisztematikus célzás, mintsem a válogatás nélküli lövöldözés mellékterméke - tette hozzá Belén Carrasco Rodríguez, a kutatás vezetője.
A World Vision International becslései szerint a konfliktus kezdete óta 3,6 millió ukrán gyerek feltehetően kimarad az oktatásból a háború miatt. Az igazolt támadások legnagyobb része Donyeck keleti régiójában történt, ahol a háború leghevesebb harcai folytak. Itt legalább 207 oktatási intézményben keletkezett kár, ami a régió minden hetedik iskolája, de a Bahmut környéki Soledar 12 iskolája közül is legalább 10 megsérült, Mariupolban pedig 2022 áprilisa és májusa között legalább 40 oktatási intézményt ért rakétatámadás.
A kutatás szerint egyébként az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken a frontvonaltól több mint 10 kilométerre lévő iskolákban 17-szer nagyobb volt a csapás valószínűsége, mint az orosz ellenőrzés alatt álló területeken lévő iskolákban. Az óvodák esetében 33-szoros volt a különbség. Ez is azt igazolja tehát, hogy az ukrán oktatási intézmények tudatos célpontok a támadások során.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
