Egy kutatás szerint az iskolák és óvodák bombázása szándékos, tudatos támadások, nem pedig a véletlenek eredménye.
Minden hetedik iskola megsérült Kelet-Ukrajnában az orosz-ukrán háború első évében - derítette ki a SkyNews.
A Center for Information Resilience gyűjtése szerint 2022. feburár 24. és 2023. február 24. között mintegy 381 olyan incidens történt, melynek során iskolák, egyetemek, árvaházak és óvodák sérültek meg Ukrajnában a háború miatt. Az ukrán kormány jelentése alapján ezek miatt a harcok miatt több mint 2677 oktatási intézmény megsérült, 331 pedig teljesen megsemmisült, gyakran olyan területeken is, amik egyébként távol vannak a frontvonaltól, ezért feltételezhetően célzott támadásnak estek áldozatául.
Harkivban az elemzőink azt tapasztalták, hogy 2022 júliusában megnőtt az iskolákban keletkezett kár, mert miután a frontvonal eltávolodott Harkov városától, az iskolákat még mindig sújtották támadások. A megrongálódott iskolák környékére vonatkozó elemzések azt sugallták, hogy ez inkább volt szisztematikus célzás, mintsem a válogatás nélküli lövöldözés mellékterméke - tette hozzá Belén Carrasco Rodríguez, a kutatás vezetője.
A World Vision International becslései szerint a konfliktus kezdete óta 3,6 millió ukrán gyerek feltehetően kimarad az oktatásból a háború miatt. Az igazolt támadások legnagyobb része Donyeck keleti régiójában történt, ahol a háború leghevesebb harcai folytak. Itt legalább 207 oktatási intézményben keletkezett kár, ami a régió minden hetedik iskolája, de a Bahmut környéki Soledar 12 iskolája közül is legalább 10 megsérült, Mariupolban pedig 2022 áprilisa és májusa között legalább 40 oktatási intézményt ért rakétatámadás.
A kutatás szerint egyébként az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken a frontvonaltól több mint 10 kilométerre lévő iskolákban 17-szer nagyobb volt a csapás valószínűsége, mint az orosz ellenőrzés alatt álló területeken lévő iskolákban. Az óvodák esetében 33-szoros volt a különbség. Ez is azt igazolja tehát, hogy az ukrán oktatási intézmények tudatos célpontok a támadások során.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
