Robotokat visz egy cég hazai középiskolákba, ezzel segítenék a pályaválasztást

Magyarul azért egyelőre a robotok mégsem vették el teljesen az emberek munkáját, ha valaki velük akar fiatalokat meggyőzni, hogy menjenek az ő szektorába dolgozni. A robot tollat oszt a diákoknak, akik kipróbálhatják annak irányítását.

  • Eduline/MTI

Kollaboratív, azaz az emberekkel „együttműködő”, hús-vér kollégák munkáját egy közös térben támogató robotokokat visz középiskolákba, hogy a pályaválasztás előtt álló diákoknak rendezett előadásait meggyőzőbbé tegye a Promatech Célgépgyártó Kft. Közlésük szerint az a céljuk, hogy betekintést nyújtsanak a tanulóknak az ipari automatizálás gyorsan fejlődő területére. Leírásuk alapján a középiskolásoknak készített bemutatójuk „átlép a frontális oktatás korlátain”, valós példákkal dolgozik és a robotok mellett online kvízt is visznek magukkal, hogy interaktívvá tegyék a bemutatókat.

Lénárt Attila cégvezető elmondása alapján a diákoknak megmutatják, miként terveznek meg egy célgépet, illetve robotcellát, hogyan dolgoznak náluk a mérnökök, mi a folyamata a gépek összeszerelésének, illetve miért a PLC (programmable logic controller, azaz programozható logikai vezérlő) programozója mondja meg, hogy mit és hogyan csináljon a gép.

Az előadás során a robot tollat oszt a diákoknak (képünkön), megismerkedhetnek a robotot működtető programkóddal és kipróbálhatják a robot irányítását, megtapasztalhatják a térszkennert. „A legnagyobb eredmény számunkra az lenne, ha pár év múlva együtt dolgozhatnánk olyan pályakezdő kollégákkal, akiknek a mi programsorozatunk segített a pályaválasztás során abban, hogy beleszeressen ebbe a rendkívül összetett és jövőbe mutató területbe” – mondta el az iskolalátogatási programról Lénárt Attila.

(Kiemelt kép: ots.mti.hu)

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.